Másfél év után ismét 50 dollár alá esett az orosz Ural típusú olaj ára, melynek a magyar Mol olajvállalat is jelentős vásárlója. A referenciaként számon tartott olajkeverék ára alapján alakulnak Oroszország olajbevételei és ez utóbbiakra épül jelentős részben az orosz költségvetés is, amely jövőre 50 dollár feletti árral számolt. A jelentések szerint a költségvetés tarthatatlanná válhat és az államnak aranytartalékaihoz kell nyúlnia a büdzsé kiegyensúlyozása érdekében.
Az elemzők szerint az orosz olaj árának esése nyomást gyakorol az orosz részvénypiacra és a rubelre is, utóbbi esetében a spekulánsok biztosan "fogadhatnak" további gyengülésére. Emiatt viszont az orosz központi banknak további rubelt mentő költséges intervenciókat kell majd végrehajtania. Ezen intervenciók következtében a bank tartalékai augusztus óta már mintegy 120 milliárd dollárnyi értékkel apadhattak, egyedül a csütörtöki napon több mint 9 milliárd dollárral, miután a rubel árfolyama két és fél éves mélypontra esett a dollárral szemben.
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)