A vezető amerikai bankoknál a pénzügyi válság ellenére az idei év végén is nagy prémiumokat fizetnek, írja a Washington Times. Miközben a nagybankokat szövetségi támogatás, tulajdonképpen az adófizetők pénze menti meg a bizonytalan jövőtől, vezetőik a tavalyihoz hasonló jutalmakban részesülnek. A Merrill Lynch például, amely ötödik negyedéve veszteséges és a részvényei idén 70 százalékkal estek, 6,7 milliárd dollár prémium kifizetésére készül. A Goldman Sachs és a Morgan Stanley 6,9, illetve 6,4 milliárd dollárt fordít erre a célra. Az átlagos prémium összege személyenként a Merrill Lynchnél 110 ezer dollár, a Morgan Stanley-nél 138 ezer dollár, a Goldman Sachsnál 210 ezer dollár. A juttatások mértéke megoszlik, a vezető menedzserek pénztárcája azonban meg sem fogja érezni a válságot, az alacsonyabb szinteken dolgozó alkalmazottaké annál inkább. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)