A pénzügyi válság kapcsán az FBI is többet vizsgálódna, de ehhez jelenleg nincs elegendő munkatársa és forrása. A The New York Times vasárnapi kiadásának nyilatkozva az FBI vezetőhelyettese elmondta: a 2001. szeptember 11-i merényletek után a nemzetbiztonságra összpontosítottak, most az FBI szeretné megduplázni azon ügynökei számát, akik a gazdasági bűnözéssel foglalkoznak.
A nyilatkozat szerint az FBI már 2004 óta figyelmeztet egy fenyegető jelzálogpiaci válságra, és többször javasolta az amerikai kormányzatnak - eredmény nélkül - hogy a pénzügyi ágazatban rendeljenek el bizonyos vizsgálatokat. 2001 óta az FBI gazdasági bűnözéssel foglalkozó alkalmazottainak számát 600 fővel - a 2001 előtti szám több mint harmadával - csökkentették. Ennek megfelelően a pénzügyi intézmények elleni vádemelések száma 2000 és 2007 között a korábbi felére csökkent, míg a biztosítási csalások büntetési ügyei 75 százalékkal estek vissza.
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)