Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutalap (IMF) vezérigazgatója a fejlett és fejlődő országok képviselőit tömörítő Húszak csoportjának (G20) a pénzügyi válsággal foglalkozó washingtoni világértekezletén új globális pénzügyi szabályozási stratégiára (global regulation strategy) szóló, ötpontos tervet kíván bemutatni. Strauss-Kahn szerint "bár a piacok szélsőséges ingadozása még kifejti hatásait", minden remény megvan arra, hogy a "piacok megnyugszanak, mivel az amerikai és az európai védőhálók stabilak.
Az IMF vezetője szerint létre kell hozni egy olyan, újfajta hitelt, amely rövid távon egyes gazdaságok likviditási problémáit enyhíti. Ezt követően Gordon Brown brit kormányfő javaslata alapján meg kell emelni az IMF forrásait, amelyek a középtávon jelentkező igények kielégítésére nem elégségesek. Harmadik pontként Strauss-Kahn az eddig követett gazdaságpolitika tanulságainak levonását említi, amely politika az ismétlődő "lufikhoz" vezetett az értékpiacokon, és amelyek kipukkadása a reálgazdaságot is magával rántotta. A kidolgozandó, újfajta pénzügyi szabályozások bevezetésének ellenőrzése is az IMF feladata kell legyen, együtt a nagy jegybankokat tömörítő Pénzügyi Stabilitási Fórummal. És végül "tűzoltó és kőműves" szerepköre után az IMF-nek "építésznek" kell lennie. (MTI)
Újabb mentőövet dobott az amerikai kormány a pénzügyi gondokkal küszködő Citigroupnak. Hétfő reggeli bejelentés szerint az amerikai állam 20 milliárd dollár értékben részesedést vásárol a bankban. Ezen felül 306 milliárd dollár értékben garanciát vállal a Citigroup kinnlevőségeire. A döntést a pénzügyminisztérium, a jegybank (Fed) és a szövetségi bankfelügyelet (FDIC) együttesen jelentette be. Egyidejűleg jelezték, hogy mindent megtesznek az amerikai bankrendszer megerősítése céljából. A pénzügyminisztérium a 20 milliárd dollárt a kongresszus által néhány hete elfogadott és George Bush elnök által aláírt 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőöv összegéből használja fel.
Október végén az amerikai állam elsőbbségi részvénycsomagot vásárolt az ország kilenc vezető bankjában 125 milliárd dollár értékben. Akkor a Citigroup 25 milliárd dolláros tőkeinjekciót kapott, hasonlóan, mint a JPMorgan és a Wells Fargo. A Bank of America 15 milliárd, a Goldman Sachs, a Merrill Lynch és Morgan Stanley 10-10 milliárd dollárt kapott. (MTI)A felzárkózó piacok némi fellendülése, ha lesz is, kifulladhat a héten, mert a befektetők továbbra is óvatosak a nagyobb kockázatokkal szemben. Ez nyomni fogja a részvényeket és a magas hozamú kötvényeket, magával húzva a valutákat, habár a tőkekiáramlás üteme csökken, írta a vasárnapi előrejelzésében a Reuters hírügynökség. Pénteken a Morgan Stanley kezelte MSCI felzárkózó piaci részvénymutató 467 pontra csökkent, ez csak 22 ponttal magasabb a négyévi mélypontnál. Közben a Wall Street 11 éves mélypontra esett.
A most kezdődő héten a befektetők rövid távú jó híreket remélnek az Egyesült Államokból, esetleg egy autóipari mentőterv formájában, és számítanak a pénzügyi részvények fedezet nélküli tőzsdei eladásának újabb betiltására, ami talán stabilizálhatja az amerikai piacokat, és részleges javuláshoz segítheti a felzárkózó piacokat is.
A héten kamatértekezletet tart a mexikói, a szlovák, a lengyel, a magyar, a szerb, az izraeli és a malajziai központi bank, és közülük legalább néhányan hajlamosak enyhítésbe kezdeni a következő három hónap során. Erre mindenekelőtt Mexikóban és Lengyelországban van esély. (MTI)