Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutalap (IMF) vezérigazgatója a fejlett és fejlődő országok képviselőit tömörítő Húszak csoportjának (G20) a pénzügyi válsággal foglalkozó washingtoni világértekezletén új globális pénzügyi szabályozási stratégiára (global regulation strategy) szóló, ötpontos tervet kíván bemutatni. Strauss-Kahn szerint "bár a piacok szélsőséges ingadozása még kifejti hatásait", minden remény megvan arra, hogy a "piacok megnyugszanak, mivel az amerikai és az európai védőhálók stabilak.
Az IMF vezetője szerint létre kell hozni egy olyan, újfajta hitelt, amely rövid távon egyes gazdaságok likviditási problémáit enyhíti. Ezt követően Gordon Brown brit kormányfő javaslata alapján meg kell emelni az IMF forrásait, amelyek a középtávon jelentkező igények kielégítésére nem elégségesek. Harmadik pontként Strauss-Kahn az eddig követett gazdaságpolitika tanulságainak levonását említi, amely politika az ismétlődő "lufikhoz" vezetett az értékpiacokon, és amelyek kipukkadása a reálgazdaságot is magával rántotta. A kidolgozandó, újfajta pénzügyi szabályozások bevezetésének ellenőrzése is az IMF feladata kell legyen, együtt a nagy jegybankokat tömörítő Pénzügyi Stabilitási Fórummal. És végül "tűzoltó és kőműves" szerepköre után az IMF-nek "építésznek" kell lennie. (MTI)
Az olaj piaci jegyzése csökkenő irányzatú volt a határidős piacon, novemberre a Brent ára hétfőn a Wall Street nyitása előtt közvetlenül 71,57-64 dollár közötti sávban, az amerikai könnyűolajé hordónként 73,65-68 dollár magasságában mozgott. Az euró jegyzése ekkor 1,3371-73 dollárnál járt.
Hétfőn 3,6 százalékkal erősödött a tokiói értéktőzsde fő mutatója, a Nikkei225. A növekedéshez hozzájárult az az értesülés, hogy a Panasonic cég negyedéves adózott eredménye várhatóan meghaladja majd a vártat. Általában erősítette az exportra termelő cégek részvényét a gyengülő jen.
A Nikkei című üzleti napilap úgy tudja, hogy a Nippon Steel és a JFE Holdings emelik a nyereségükkel kapcsolatos előrejelzést az alacsonyabb költségek és a termékeik árának a növekedése hatására. A két acélipari cég árfolyama jelentősen erősödött.
A Nikkei225 index 3,6 százalék (311,77 pont) emelkedéssel 9005,59 ponton fejezte be a kereskedést. A bankközi devizapiacon az euró 1,3466 dollárra erősödött a pénteki 1,3425 dollárról. A dollár 101,55 jenről 102,04 jenre nőtt. A WTI olajfajta hordónkénti ára 1,88 dollár emelkedéssel 73,73 dolláron állt. (MTI)
Lemondott az euró százmilliókat veszítő francia bank, a Caisse d'Epargne elnöke és a pénzintézet két további vezetője vasárnap. Charles Milhaud, miután az igazgatótanács rendkívül tanácskozást tartott, közleményben tudatta, hogy távozik és egy fillér végkielégítést sem kap.
A Caisse d'Éparge bank vezetősége a múlt héten jelentette, hogy 600 millió eurót (160 milliárd forint) veszített a pénzintézet az előző heti pánik idején. Ezután az összes franciaországi bank azonnali vizsgálatát rendelte el a francia pénzügyminiszter.
A Caisse d'Éparge bank vezetősége szerint a veszteség egy rutinszerű belső ellenőrzésnél derült ki, és a kárt saját tevékenységének számlája írja a bank. A vezetőség a múlt hét csütörtökén azt állította, hogy tekintettel a pénzintézet 20 milliárd eurós tartalékra és annak likviditására, a veszteség nincs hatással a bankcsoport pénzügyi stabilitására, és semmilyen következménye nem lesz a betétekre. Christine Lagarde pénzügyminiszter a bejelentés után felszólította a francia bankfelügyeleti szervet, hogy azonnal állítson fel vizsgálóbizottságot annak kiderítésére, hogy mi történt a Caisse d'Éparge-nál, és hogy betartják-e a piacellenőrzési szabályokat a többi francia pénzintézetnél. (AFP/Független Hírügynökség)