Az Opel dolgozóinak heves ellenállását váltotta ki a súlyos pénzzavarba került amerikai anyavállalat takarékossági terve, amelynek része az is, hogy a dolgozók bérét jövőre nem emelnék. A német üzemek számára elfogadhatatlan a General Motors követelése, hogy az 55 ezer európai Opel-dolgozó bére jövőre az idei szinten maradjon - jelentette ki a bochumi gyár üzemi tanácsának elnöke. Rainer Einenkel leszögezte, hogy egyértelmű kollektív szerződésük van, amit csak az IG Metall szakszervezeti szövetség jóváhagyásával lehet megváltoztatni, ehhez pedig az IG Metall nem járul hozzá.
A német üzemek - Rüsselsheim, Bochum, Eisenach, Kaiserslautern - 25 670 Opel-dolgozó tartja magát eddigi követeléséhez, a nyolc százalékos jövő évi béremeléshez. A GM viszont legalább 200 millió eurót akar megtakarítani jövőre az európai béreken, s tovább 550 milliót egyéb költségek lefaragásával. Ugyanakkor az üzemek jövője szerződésben biztosított az Opel vezetése szerint: Rüsselsheimben 2010-ig, Bochumban 2016-ig nem lesz leépítés. A tervezett beruházásokat is teljes egészében megvalósítják, a következő öt évben az Opelnél 9 milliárd eurót fordítanak új modellekre.
(Portfolio)A Fidesz öt szempontból is kockázatosnak tartja a 2009-es költségvetést, amely újabb megszorításokat jelent majd - mondta Varga Mihály, a párt alelnöke a Fidesz hétfői budapesti frakcióülésén. Azt mondta, a kormány 2006-ban ugyanilyen megszorító csomagot vezetett be, mint most.
Az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere szerint a jövő évi költségvetés finanszírozhatósági, versenyképességi, munkaerőpiaci, növekedési és hitelességi szempontból is kockázatos.
A Fidesz alelnöke szerint "pártállami módszereket" idéz, ahogyan a kormány elfogadta a Nemzetközi Valutalap hitelcsomagját. Fekete János helyett most Veres János tárgyalt - fogalmazott a fideszes politikus, aki szerint az elmúlt hat év elhibázott politikája miatt egy legyengített magyar gazdaságot kapott el a pénzügyi válság, Magyarország ezért képtelen volt segítség nélkül az államcsődöt elkerülni. (MTI)
Magyarország után Románia lehet a következő európai uniós tagállam, amely nemzetközi pénzügyi segítségre szorul - írta a Welt am Sonntag német gazdasági szakértőket idézve.
Christian Dreger, a német gazdaságkutató intézet vezetője úgy vélte: ha a válság tovább éleződik, elsősorban Bukarest érezheti meg leginkább a következményeket. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban csökkent a román export iránti uniós kereslet, s visszaestek a közvetlen külföldi beruházások, ami általános likviditási problémákat eredményezhet.
A német szakértők szerint a román gazdaság legsúlyosabb problémája az, hogy az elmúlt években bekövetkezett gyors ütemű növekedést elsősorban külföldi adósságokból finanszírozták. A külföldi bankok nagy része egyre erőteljesebben vonja ki tőkéjét Romániából, ahol mind a vállalatok, mind a magánszemélyek egyre nehezebben jutnak hitelhez. Mindez pedig súlyos következményekkel lehet a fogyasztás, illetve a konjunktúra további alakulására. A kialakult hitelszűke következtében pedig a válság további éleződése esetén egy olyan ország, mint Románia - amely rendkívül erőteljesen függ a külföldi beruházásoktól - különösen sebezhetővé válik - vélekedtek a Welt am Sonntag által idézett német szakértők.
Pénteken nyereséggel zártak a vezető New York-i tőzsdemutatók: a befektetőkre láthatóan nem volt rossz hatással, hogy több amerikai makrogazdasági mutató is gyengén alakult. Elsősorban a pénzügyi papírok vezették a nyertesek listáját, a JP Morgan Chase és az American Express ugrott nagyot.
A DJIA ipari index 144,32 pontos, 1,57 százalékos emelkedéssel 9325,01 ponton fejezte be a napot. A Nasdaq 22,43 ponttal, 1,32 százalékkal 1720,95 pontra nőtt. A kereskedés beindításakor még estek a mutatók.
Két év után első ízben mértek visszaesést az amerikaiak költekezésében: az amerikai kereskedelmi minisztérium pénteki közlése szerint a személyi kiadások 0,3 százalékkal csökkentek szeptemberben(inflációs kiigazítással 0,4 százalékkal), miközben a személyi jövedelmek 0,2 százalékkal nőttek, de reálértékben csupán 0,1 százalékkal. (MTI)
A kőolaj világpiaci ára pénteken hullámzó kereskedési nap után emelkedett záráskor, mert a nap - és a hónap -végén erőre kaptak a "short covering" üzletek. Hozzájárult az erősödéhez az is, hogy kifutóban vannak a novemberi jegyzések.
Az északi-tengeri Brent könnyűolaj 1,61 dolláros emelkedéssel 65,32 dolláron végzett Londonban a legközelebbi határidőre.
A nyugati féltekén irányadó amerikai könnyűolajfajta, a West Texas Intermediate decemberi szállításra 67,81 dolláron zárt New Yorkban, 1,85 dollárral drágábban a csütörtöki zárónál. A kontraktus azonban még így is a legnagyobb havi csökkenését szenvedte el azóta, hogy 1983-ban megkezdődött a kereskedés a New York-i árutőzsdén: októberben 32,83 dollárral lett olcsóbb miután lassul a felhasználás az Egyesült Államokban s a többi nagy fogyasztó országban. (MTI)
Erősen ingadoztak a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek pénteken, de végül, mivel a Wall Street pozitív irányzatra váltott, egyértelmű emelkedéssel tudták befejezni a napot. Az emelkedést elsősorban az segítette, hogy az olaj ára továbbra is lefelé mozog, és az energiaköltségek csökkenésével a kereskedelmi és ipari cégek is javuló üzleti helyzettel számolhatnak. Másrészt az európai indexeknek a hónap korábbi részében igen komoly veszteségeik voltak, s újabb válsághír nélkül a befektetők elkezdik vásárolni az olcsóvá vált részvényeket. A legmegbízhatóbb részvények FTSEurofirst 300 indexe 2,7 százalékkal 927,52 pontra ugrott fel.
Londonban a FTSE-100 index 4377,83 ponton zárt pénteken, Frankfurtban a DAX-30 index 2,44 százalékot emelkedett, amivel 4987,97 pontig jutott, Párizsban a CAC-40 zárásra 2,3 százalékkal 3487,07 pontra erősödött. (MTI)