2,7 milliárd eurós (közel 700 milliárd forintos) tőkejuttatást hajt végre az osztrák állam az Erste Bankban. A tőkejuttatás eredményeképpen a 2008 év végi úgynevezett Tier 1 ráta a korábban várt 7.5% helyett 10% fölé emelkedik. A tőkejuttatás speciális formában valósul meg, nem hígít, nem szavaz, nem átruházható, s 5 éven belül kell viszafizetni. A tőkejuttatás után az Erste Bank évi 8% kamatot fizet az osztrák államnak.
A tőkejuttatás keretében az állam nem kötött ki különösebb feltételeket, az Erste Bank tovább folytathatja eddigi üzletpolitikáját. A tranzakció még az idei évben lezajlik.
Az Erste Bank amúgy most tette közzé negyedéves jelentését is, amelyben 826,4 millió eurós (210 milliárd forintos) eredményt ért el. A rendkívüli számok egy rendkívüli tételnek voltak köszönhetőek, a bank ebben a negyedévben számolta el a Vienna Insurance Group eladásának nyereségét (602 millió euró).
A legérdekesebb kérdés azonban nem az eredmény, hanem a tőkeemelés. A legnagyobb kérdőjel, hogy az Erstének adott tőkejuttatás elindíthat-e egy lavinát a régióban, s ez a lavina végső soron elérhet-e az OTP-hez. (Portfolio.hu)
A brit gazdaság recessziója már elkezdődött, és jövőre meredek visszaesés várható a Bank of England szerdán kiadott új inflációs jelentése szerint. A brit jegybank drámai előrejelzésének hatására rekord mélységbe süllyedt az egyébként is jó ideje gyengélkedő font az euróval szemben. Mervyn King, a központi bank kormányzója a jelentést ismertető londoni sajtótájékoztatóján kijelentette: a brit gazdaság recessziója valószínűleg már a mostani második félévben elkezdődött.
A Bank of England szerdai jelentésében a központi forgatókönyv az, hogy a brit hazai össztermék (GDP), éves szintre számolva, 2 százalékkal visszaesik a jövő év első felében. A brit statisztikai intézet múlt hónap végén kiadott előzetes becslése szerint már a harmadik negyedévben 0,5 százalékkal zsugorodott a brit GDP az előző negyedévhez mérve. A visszaesés ténye nem lepte meg a piacot, mértéke azonban igen: elemzők előzetesen 0,2 százalékos negyedéves GDP-csökkenést jósoltak. (MTI)
Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy szigorítsanak a hitelminősítő intézetek tevékenységére vonatkozó szabályokon. A javaslat a pénzügyi válság kezelésére irányuló csomag részét képezi. A javaslat biztosítaná, hogy a hitelminősítéseket ne befolyásolják érdekellentétek, hogy az intézetek folyamatosan szem előtt tartsák a minősítési módszerek és a minősítések megfelelőségét, valamint hogy a hitelminősítő intézetek átlátható módon járjanak el.
A szabályozás szigorító javaslatainak értelmében a hitelminősítő intézetek a jövőben nem végezhetnének tanácsadási tevékenységet. Tilos lenne egy adott pénzügyi eszköz minősítése, ha nem rendelkeznek a minősítéshez szükséges mennyiségű megbízható adattal. Ezen túlmenősen tájékoztatást kellene nyújtaniuk a minősítések elkészítésekor használt modellekről, módszerekről és alapfeltételezésekről. Évente "átláthatósági jelentést" kellene közzétenniük, valamint belső felülvizsgálattal kellene ellenőrizniük az elkészített minősítéseket.
(MTI)Októberben jelentősen csökkent a kéthetes MNB-kötvények átlagállománya, miközben a hitelintézetek egynapos betéteinek átlagállománya csaknem 302 milliárd forinttal emelkedett, amelynek hátterében a bankok fokozottan óvatos likviditáskezelése áll - közölte a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank szerdán publikált októberi statisztikai mérlege mind az eszköz, mind a forrásoldalon a bankok óvatos likviditáskezelését tükrözi.
Az egyéb eszközök átlagállomány-növekedésének döntő része az októberben bevezetett, kéthetes és hathónapos jegybanki hitelek igénybevételére vezethető vissza. A hitelintézetek a tulajdonukban lévő kéthetes MNB-kötvények állományát október végére 359,5 milliárd forinttal 603,9 milliárdra csökkentették. Az így felszabaduló likviditás döntő hányada az egynapos jegybanki betétbe áramlott, amelynek átlagos októberi állománya 350,6 milliárd forintra nőtt a szeptemberi 48,8 milliárd forintról.