2,7 milliárd eurós (közel 700 milliárd forintos) tőkejuttatást hajt végre az osztrák állam az Erste Bankban. A tőkejuttatás eredményeképpen a 2008 év végi úgynevezett Tier 1 ráta a korábban várt 7.5% helyett 10% fölé emelkedik. A tőkejuttatás speciális formában valósul meg, nem hígít, nem szavaz, nem átruházható, s 5 éven belül kell viszafizetni. A tőkejuttatás után az Erste Bank évi 8% kamatot fizet az osztrák államnak.
A tőkejuttatás keretében az állam nem kötött ki különösebb feltételeket, az Erste Bank tovább folytathatja eddigi üzletpolitikáját. A tranzakció még az idei évben lezajlik.
Az Erste Bank amúgy most tette közzé negyedéves jelentését is, amelyben 826,4 millió eurós (210 milliárd forintos) eredményt ért el. A rendkívüli számok egy rendkívüli tételnek voltak köszönhetőek, a bank ebben a negyedévben számolta el a Vienna Insurance Group eladásának nyereségét (602 millió euró).
A legérdekesebb kérdés azonban nem az eredmény, hanem a tőkeemelés. A legnagyobb kérdőjel, hogy az Erstének adott tőkejuttatás elindíthat-e egy lavinát a régióban, s ez a lavina végső soron elérhet-e az OTP-hez. (Portfolio.hu)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)