Magasan elsőrendű szintre, az eddigi "A"-ról "A plusz"-ra javította csütörtökön Szlovákia hosszú futamú adósi besorolását a Standard & Poor's, a szlovák gazdaság versenyképességének várható javulására és a januári eurócsatlakozásra hivatkozva. A hitelminősítő egyben lehető legjobb szintre, "AAA"-ra emelte "AA plusz"-ról a devizaátutalási és konvertibilitási kockázatokat mérő osztályzatot.
Szlovákia hosszú ideje az első közép-európai EU-tagállam, amelynek adósbesorolásait valamely nagy nemzetközi hitelminősítő javítja, sőt Kelet-Európa EU-gazdaságait az utóbbi hetekben példátlan ütemű leminősítési hullám sújtotta a pénzügyi-likviditási válság hatásai miatt. A Fitch Ratings a hónap elején egyszerre három EU-tagállam - Magyarország, Románia, Bulgária - szuverén besorolásának rontásáról döntött. A cég az addig "BBB plusz" szintű magyar besorolást egy fokozattal "BBB"-re csökkentette. A Standard & Poor's a múlt hét elején rontotta ugyanilyen szintre a magyar adósosztályzatot.
A magyar besorolás az S&P csütörtöki szlovák felminősítése után mindkét cég listáján négy fokozattal marad el Szlovákiáétól. A Fitch és az S&P Románia minősítését nemrég egyaránt két fokozattal a befektetési sáv alá, az addigi "BBB"-ről "BB plusz"-ra rontotta. Románia az egyetlen ország az EU-ban, amelynek immár több nagy hitelminősítőnél nincs befektetésre ajánlott osztályzata. (MTI)
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn telefonon beszélt Silvio Berlusconi olasz kormányfővel. A válságról és a közös európai fellépés lehetőségeiről beszélgettek. Gyurcsány vasárnap telefonon beszélt Nicolas Sarkozy francia elnökkel és Gordon Brown brit miniszterelnökkel is. (Független Hírügynökség)
A globális pénzügyi válság Európa legnagyobb ingatlanpiacait - Nagy-Britannia, Németország, Franciaország - érintette a legérzékenyebben, Skandináviában nőtt, a közép-kelet-erópai térségben pedig stabilan fejlődött a piac - áll a CB Richard Ellis Österreich hétfőn közzétett elemzésében. A három legnagyobb piacon a harmadik negyedben 11,4 milliárd eurót tett ki az ingatlanforgalom, 70 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Ezeknek az országoknak a részesedése az egész európai ingatlanforgalomból 43 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 65 százalékról. Összességében az ingatlanbefektetések volumene 26,4 milliárdot tett ki, ez 59 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 64,5 milliárd eurónál. Olaszország, Portugália és Spanyolország esetében a visszaesés 51 százalék volt, a Benelux államokban 77 százalékot, a közép-kelet-európai országokban 42 százalékot tett ki. Egyedül Skandináviában nőtt a volumen, 41 százalékkal.