Az ukránok 67,7 százaléka elvesztette bizalmát a bankokban, közel ötven százalékuk pedig azonnal kivenné betétjét a pénzintézetekből - derült ki egy közvéleménykutatásból.
A Research and Branding Group független közvélemény- és piackutató cég által végzett felmérés során megkérdezett ukránoknak csak a 11,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízik az állami bankokban, míg 8,4 százalék csak a nagy kereskedelmi bankok iránt viseltetik bizalommal. A válaszadók 1,8 százaléka a kis kereskedelmi bankokban bízik, 12,6 százalék pedig nem tudott dönteni.
A jelentés szerint arra a kérdésre, mit tennének, ha bankbetétjük lenne, a megkérdezettek 47,9 százaléka válaszolta, hogy pénzét azonnal kivenné, 21,2 százalék megvárná a futamidő lejártát, s csak 9,3 százalék hagyná pénzét a bankban, 21,2 százalék pedig nem tudott dönteni.
Az ukrán jegybank október 13-án korlátozta a bankbetétek futamidő lejárta előtti kivételét. (MTI)
Októberben 0,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben szeptemberhez képest, jelentették az EU statisztikai hivatalában. Az elemzők csak 0,4 százalékos visszaesésre számítottak. A pénzügyi válság első, ijesztő hónapjában, októberben a kiskereskedelmi forgalom 2,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól is. A visszaesés jóval a válság legújabb hullámverései előtt kezdődött, és az előző hónapokban mértek az októberinél nagyobb csökkenést is éves egybevetésben. Utoljára májusban volt nagyobb a forgalom az egy évvel azelőttinél, de csak 0,3 százalékkal.
A lakosság októberben sem szenvedett hitelhiányban. A háztartások hitelállományának növekedése lassult az euróövezetben, éves összehasonlításban 3,3 százalékra a szeptemberi 3,8 százalékról, az Európai Központi Bank korábban megjelent adatai szerint. A hitelnövekedés azonban elemzők szerint nem azért lassult, mintha a bankok hirtelen sokkal szűkmarkúbbá váltak volna az ügyfelek iránt, hanem a válsághírektől, az ítéletnapi jóslatoktól, a fenyegető reálbércsökkenéstől és munkanélküliségtől megrettent ügyfelek lettek óvatosabbak, mind a hitelfelvételben, mind a bolti költekezésben. (MTI)
Szerda reggel a nyugat-európai részvénypiacok tovább estek, maguk mögött hagyva a keddi, átmenetinek bizonyult javulást. Nyomja a hangulatot, hogy a rövidesen megjelenő szolgáltatói beszerzőmenedzser-mutatók várhatóan minden korábbinál rosszabbak lesznek. Az olajtársaságok tovább olcsóbbodnak, annak ellenére, hogy a kőolaj csekély kiigazításban drágul. A legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 1 százalékos veszteséggel kezdett, az első óra vége felé szintén 1 százalékos veszteséggel 817,09 pontnál tartott, 45,77 százalékkal elmaradva az év végi értékétől.
Szerdán a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 0,16 százalékos nyereséggel kezdett, de egy óra múlva 1,43 százalékos veszteségnél tartott. A frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 0,71 százalékos veszteséggel indult, egy óra múlva 2,32 százalékos veszteségben volt. Párizsban a CAC-40 0,28 százalékos veszteséggel nyitott, egy óra múlva 2,25 százalékos veszteségnél járt.