Az ukránok 67,7 százaléka elvesztette bizalmát a bankokban, közel ötven százalékuk pedig azonnal kivenné betétjét a pénzintézetekből - derült ki egy közvéleménykutatásból.
A Research and Branding Group független közvélemény- és piackutató cég által végzett felmérés során megkérdezett ukránoknak csak a 11,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízik az állami bankokban, míg 8,4 százalék csak a nagy kereskedelmi bankok iránt viseltetik bizalommal. A válaszadók 1,8 százaléka a kis kereskedelmi bankokban bízik, 12,6 százalék pedig nem tudott dönteni.
A jelentés szerint arra a kérdésre, mit tennének, ha bankbetétjük lenne, a megkérdezettek 47,9 százaléka válaszolta, hogy pénzét azonnal kivenné, 21,2 százalék megvárná a futamidő lejártát, s csak 9,3 százalék hagyná pénzét a bankban, 21,2 százalék pedig nem tudott dönteni.
Az ukrán jegybank október 13-án korlátozta a bankbetétek futamidő lejárta előtti kivételét. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)