Magyarországon az autóiparban elsősorban a beszállítói ipar a jelentős, azt kell megpróbálni a többi európai uniós ország terveivel összehangolt módon támogatni, mondta Mester Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára pénteken Brüsszelben, az EU-tagállamok ipari ügyekben illetékes minisztereinek az autóágazat válságáról tartott rendkívüli tanácskozása után.
Jövő héten ezért ülést tart az úgynevezett autóipari versenyképességi munkacsoport, és a találkozó lehetőséget ad arra, hogy a kormányzat egyeztessen az iparág képviselőivel a problémákról, az igényekről és arról, milyen eszközei vannak az ágazat megsegítésére. A munkacsoport tanácsadói testületként működve, egyrészről tájékoztatja az autóipar fejlesztésével kapcsolatban az állam elképzeléseiről a szakma képviselőit, másrészről pedig tájékozódik az autóipar területén a gazdaság oldaláról felmerülő javaslatokról, problémákról.
A legfrissebb adatok szerint 2007-ről 2008-ra tíz százalékkal csökkent az értékesítés az ágazatban, illetve az utolsó negyedévben ennél is jóval nagyobb mértékben. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)