Pénteken emelkedéssel indult a részvénykereskedés a Wall Street-en. A kezdeti növekedéshez hozzájárult a General Motors jelentős árfolyam növekedése a cégnek arra a bejelentésére, hogy pénzügyi vállalata, a GMAC LLC bankholdinggá alakulhatott az amerikai jegybank (Fed) engedélyével. Ez azt jelenti, hogy részt vehet a kormány segélyprogramjában és ezzel elkerülheti a csődöt. A kiskereskedelmi cégek részvényei ugyanakkor gyengültek azokra az adatokra, hogy a karácsonyi szezonban az ágazati eladások 2-4 százalékkal csökkentek a tavalyi év azonos időszakához képest, miközben decemberen 8 százalékos volt az eladás visszaesése.
A New York-i tőzsde DJIA mutatója az első percekben 41 ponttal 8509 pontra nőtt, a Nasdaq technológiai piac vezető indexe 4,28 ponttal 1529 pontra erősödött. Mintegy 20 perccel később közel hasonló szinten álltak a tőzsdemutatók.
A New York-i tőzsde pénteki nyitásakor az amerikai WTI olajfajta ára 99 cent emelkedéssel 36,39 dolláron állt februárra. Ugyanerre a lejáratra a Brent ára 83 centtel 37,44 dollárra nőtt. Az eurót az amerikai tőzsdenyitás idején 1,4060 dolláron jegyezték New Yorkban a csütörtök késő esti 1,4010 dollár után. A dollár 90,31 jenről 90,49 jenre emelkedett. (MTI)
Pénzhiány miatt megszűnik Kijevben a Soros György támogatásával létrehozott Modern Művészetek Központja, Ukrajna modern művészeti alkotások bemutatására szakosodott első galériája. Az 1995-ben megnyílt központ működését néhány évig a Vidrodzsennya elnevezésű ukrajnai Soros-alapítvány biztosította, míg 2004 óta pályázatokon elnyert összegekből és szponzori támogatásokból tartotta fenn magát az intézmény. A pénzügyi világválság következtében beszűkült lehetőségek miatt immár nem biztosítható tovább a központ működése. (MTI)
Csütörtökön Lettország is csatlakozott azon országok sorához, amelyek a Nemzetközi Valutaalap(IMF) támogatását kérik a nemzetközi pénzügyi válság okozta problémáiknak az áthidalására. "Úgy döntöttünk, hogy hivatalos tárgyalásokat kezdünk az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal a gazdaság stabilizálását célzó finanszírozásról" - mondta Ivars Godmanis miniszterelnök.
A pénzügyminiszter szerint a szükséges összeg nagyságáról menet közben egyeztetnek, a hitelt a gazdaság élénkítésére, a pénzügyi rendszer stabilizálására fordítják. A megbeszélésekről az első eredmények a jövő héten várhatóak a pénzügyminiszter szerint. Európa leggyorsabban fejlődő gazdasága a harmadik negyedben recesszióba csúszott, kibocsátása 4 százalékkal zsugorodott, nőtt az államháztartás hiánya - ami jövőre elérheti a GDP 4 százalékát -, s állami kezelésbe kellett venni a második legnagyobb pénzintézetet, a Parex Bankot, miután a betétesek megrohanták az intézményt. Eddig Magyarország mellett Kelet-Európában Ukrajna és Szerbia folyamodott az IMF támogatásáért.
A jövőre tervezett 2,5%-os GDP-arányos államháztartási hiány és a jelenlegi 66% körüli bruttó államadósság már beleillik a nemzetközi mezőnybe, a magyar pénzügyi rendszer azonban két ok miatt sérülékeny maradt a pénzügyi válságban - emelte ki a Napi Gazdaság mai konferenciáján tartott összefoglalójában Simor András jegybankelnök.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint egyrészt a magas külső és belső államadósság, másrészt az volt a sérülékenység forrása, hogy a magyar gazdaság "viszonylag lassan növekszik, illetve lassul és a piac nem is nagyon látja, hogy ez mitől fog gyorsulni". Ez az, ami Magyarországot különösen sebezhetővé tette - hívta fel a figyelmet Simor. A jegybankelnök hozzátette azt is, hogy a GDP-növekedés "lényegesen lassabb lett volna Magyarországon, ha nem lett volna devizaalapú hitelezés" az eltűnő magyar lakossági megtakarítások pótlása érdekében.
Simor meglátása szerint "a következő egy év intézkedéseinek arról kell szólnia, hogy hogy tudjuk a magyar gazdaság növekedési kilátásait javítani úgy, hogy nem álomvilágba kergetjük magunkat" (azaz szerkezeti változtatásokat is végrehajtunk, nemcsak válságot kezelünk). "Jól hangzó ötleteket mindenki tud mondani", a megvalósítás azonban már kérdéses. (Portfolio.hu)