Index Vakbarát Hírportál

Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók
Ez a poszt a következő Percről percre része:

Pénzügyi pánik, gazdasági válság

Vissza a közvetítéshez
Élő
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • cikkünk a témában:

    Recesszió van Amerikában

    Egy hétfői bejelentés óta hivatalosan is recesszióba fordult az amerikai gazdaság, számolt be a CNN. A Natoinal Bureau of Economic Research (Nemzeti Gazdaság-kutató Hivatal) friss elemzése szerint 2007. decembere óta hanyatlik az Egyesült Államok gazdasága. Sok elemző gondolta, hogy recesszió sújtja az USA-t, de a hivatalos bejelentés mostanáig váratott magára, és először egyértelmű, hogy mikor kezdődött a rossz periódus.

    Minden fontos gazdasági mutató romlott. Tavaly december elsejétől idén október végéig 1,2 millióval csökkent a dolgozók száma. Ráadásul becslések szerint csak novemberben 325 ezren vesztették el állásukat. Csökkent az emberek reálbére is. Hanyatlásnak indult az ipari termelés. Csökkent a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi forgalom is.

  • 260-as forint/euró szintnél kezdte és 262-es szint alatt hajszálnyival állt a hazai fizetőeszköz árfolyama késő délután.

  • 2 százalékos esést szenvedett el a BUX a mai kereskedés során, ezzel még viszonylag jól teljesített, ugyanis a többi európai tőzsdeindexek nagyobbat estek. Az OTP-részvények 0,8 százalékkal csökkentek, a Mol 3,2, az MTelekom 2,9, míg a Richter papírjai 1,1 százalékos mínuszt produkáltak.

  • A piaci helyzet és a raktárkészletek felhalmozódása miatt december 29-től leállítja a cserépgyártást tatai üzemében az osztrák érdekeltségű Tondach Magyarország Zrt., 54 dolgozót bocsátanak el, egyúttal az üzem területét logisztikai központtá fejlesztik. A társaság vezérigazgatója, Kató Aladár elmondta, a tatai gyár energiaköltségei magasak, és a vállalat időközben Békéscsabán 10 milliárd forintos beruházással felépítette Európa egyik leghatékonyabb cserépgyártó üzemét, amely 72 főnek ad munkát és a tatai egység kapacitásának háromszorosára képes. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az üzem leállása 1-2 évig tarthat, azonban a Tondach nem mond le a tatai telephelyről. Az import termékek forgalmazására logisztikai bázist építenek ki 15 fővel, később pedig jelentősen fejlesztenék az üzemet. A gyár korábban is küzdött értékesítési nehézségekkel, ezért idén április elsejétől egyszer már négy hónapra leállították. Kató Aladár elmondta, a lakásépítések és felújítások piacán tapasztalható visszaesés miatt a Tondach Magyarország Zrt. bevételeink egyre nagyobb részét exportból kell biztosítani, melyben Ukrajna, Bulgária és Románia játszik szerepet. A Tondach Magyarország Cserép- és Téglagyártó Zrt. az ország egyik piacvezető építőanyag-ipari cége. Négy termelő üzemmel rendelkezik, 540 főnek ad munkát. Éves nettó árbevétele meghaladja a 12 milliárd forintot. (MTI)

  • A jövő évre tervezett 60 ezerről várhatóan 20 ezerre csökkenti a csehországi Skoda Auto gyár az Octavia modellek összeszerelését Pozsonyban, mondta a Skoda cégek szakszervezeti elnöke, Jaroslav Povsík a Mladá Fronta Dnes című prágai lapnak, a Skoda igazgatótanácsának elnökére, Reinhard Jungra hivatkozva. A Skoda Auto Mladá Boleslav szóvivője, Jaroslav Cerny nem erősítette meg az értesülést, de nem is cáfolta, mondván: - Több elképzelés létezik, ez is egyike a lehetségeseknek, de végleges döntés még nincs. Az intézkedés egyik oka, hogy a Pozsonyban összeszerelt Octaviák 400 euróval többe kerülnek a cégnek, mint a másutt készített autók. - Ez évente több tízmillió korona veszteséget okoz - mutatott rá szakszervezeti vezető. Ezeket a veszteségeket a Skoda egyre kevésbé engedheti meg magának, különösen a mostani, nehéz időkben. A nemzetközi kereslethiány miatt az év végéig több héten át szünetel a termelés. Az év végi szünetet legújabban január 7-ig meg is hosszabbította a Skoda. A cég néhányszáz szlovák és lengyel alkalmazottjának a jövő évre már nem újították meg a szerződését. (MTI)

  • Ha tovább súlyosbodna a gazdasági válság, akkor azt - a közvélekedéssel ellentétben - elsősorban Nyugat-Ukrajna sínylené meg, nem a keleti országrész, mondta Mihajlo Papijev, ukrán munkaügyi és szociálpolitikai miniszter. A nyugat-ukrajnai látogatáson tartózkodó tárcavezető Csernyivciben kifejtette: az ukrán termelésszerkezet sajátosságai miatt a válságot ugyan leginkább az ipari termelés szenvedi majd meg, ám nem szabad elfelejteni, hogy Nyugat-Ukrajnában a foglalkoztatottak többségének tevékenysége az importból származó termékekhez és árukhoz kötődik, miközben az ország kereskedelmi hiánya 15 milliárd hrivnya (450 milliárd Ft). Ezért szerinte a válság elleni intézkedések elsősorban az import korlátozására fognak irányulni, és ez hátrányosan érinti majd a kiskereskedőket, az árubehozatallal foglalkozó vállalkozókat. Papijev elmondása szerint történelmileg úgy alakult - és ebben nem Nyugat-Ukrajna a hibás -, hogy a nyugati megyék, beleértve a járásokat és városokat, állami támogatásra szorulnak, és a költségvetési szférában foglalkoztatottak bérének és a nyugdíjaknak átlagosan a felét tudják csak saját forrásból előteremteni, a hiányzó részt a központi költségvetésből és nyugdíjalapból folyósítják számukra. Ha a válság visszaveti a keleti megyéket, akkor csökkennek befizetéseik a központi költségvetésbe, és előfordulhat, hogy a nyugati megyékben - elegendő dotáció hiányában - kérdésessé válik még a költségvetési dolgozók bérének a kifizetése is, mondta a miniszter. (MTI)

  • A kormány elsősorban a forráshoz jutás könnyítésével, az állami támogatási szabályok módosításaival, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretének átcsoportosításával, valamint az állami és vállalati információgyűjtés erősítésével kívánja segíteni a magyarországi vállalkozásokat és a jelenlegi foglalkoztatási szint megőrzését - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter hétfőn az Országgyűlés foglalkoztatási és szociális bizottságának ülésén Budapesten. Szűcs Erika elmondta: az állam összesen 2000 milliárd forintot költ gazdaságélénkítő beruházásokra, az európai uniós támogatások bővítésével és felgyorsításával további mintegy 1400 milliárd forintot fordít pótlólagos kereslet támasztására, és a versenyképes üzleti környezet kialakítása érdekében csökkenti a bürokratikus akadályokat. Hozzátette: a jövőben automatikus járulékkedvezmény járna - az "egyszerű feltételeket teljesítő" - döntően magyar tulajdonú, 5-50 alkalmazottat foglalkoztató kisvállalatoknak. A kabinet jelenlegi célkitűzései mintegy 100 ezer munkahely megvédésére és közel 20 ezer új álláshely létrehozására lehetnek alkalmasak - emelte ki a tárcavezető. (MTI)

  • Az állami tulajdonban lévő német Bayerische Landesbank (BayernLB), amelyet megrendített a nemzetközi pénzügyi válság, 2013-ig 19 200 fős létszámát 5600 fővel akarja csökkenti - közölte a bank szóvivője a Financial Times Deutschland című lap hétfői számában. A BayernLB a Magyar Külkereskedelmi Banknak is tulajdonosa. A német bank a versenyképesség javítása érdekében végrehajtandó létszámcsökkentés részleteit még hétfőn ismertetni fogja. A BayernLB összesen mintegy 10 milliárd eurós támogatást fog kapni résztulajdonosától, a bajor államtól és esetleg a szövetségi kormánytól is - közölte Horst Seehofer bajorországi miniszterelnök még pénteken. (MTI)

  • Az eurózónában novemberben már a hatodik egymást követő hónapban csökkent a feldolgozóipari aktivitás. A feldolgozóipari szektor beszerzői menedzserindexe rekord alacsony szintre, 35,6 pontra esett novemberben az októberi 41,1 pontról. A novemberi gyengülés a vártnál nagyobb volt. A Dow Jones Newswires által megkérdezett elemzők 36,2 pontra számítottak. Az 50 pont alatti érték a feldolgozóipar kibocsátásának a csökkenését jelzi. A becsültnél is rosszabb adat alapján a szakértők körében tovább erősödött az a várakozás, hogy csütörtöki ülésén erőteljes kamatcsökkentésről dönt az Európai Központi Bank (EKB) a jelenlegi 3,25 százalékról. A feldolgozói menedzserindex Németországban 42,9 pontról 35,7 pontra, Franciaországban 40,6 pontról 37,3 pontra, Olaszországban 39,7 pontról 34,9 pontra süllyedt. (MTI)

  • Lettországnak 5 milliárd euró támogatásra van szüksége a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól. Atis Slakteris lett pénzügyminiszter közölte, hogy a minisztérium számításai szerint ekkora összeggel tudnák mérsékelni a gazdasági válság következményeit. A miniszter azt mondta, hogy az 5 milliárdos támogatás ügyével a korményhoz, majd az IMF-hez és az Euiróőpai Unióhoz fordulnak. A pénzügyminiszter szerint mintegy 3 milliárd eurót fordítanának a gazdaság támogatására és két milliárdot közvetlenül a költségvetési hiány mérséklésére. A miniszter szerint a kormánynak csökkentenie kell a kiadásokat, különben a jövő évi államháztartási hiány elérheti a GDP 10 százalékát. A hiányt a kormány a GDP 3 százalékára szeretné korlátozni. (MTI)

  • Csökkenéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdemutatók hétfőn. Mintegy 15 perccel a kereskedés kezdete után a londoni FTSE 100, a párizsi CAC40 és a frankfurti DAX30 indexe 0,4-0,7 százalékos veszteségen volt. Ugyanekkor a válogatott európai részvények FTSEurofirst 300 indexe 0,8 százalékkal 855,03 pontra hanyatlott. A tőzsdemutató 13,3 százalékkal emelkedett a múlt héten. Az év eleje óta azonban így is több mint 42 százalékkal süllyedt. Hétfőn a kereskedés kezdetén 2,7-5 százalék közötti veszteségen voltak a banki részvények, így a BNP Paribas, a Barclays és a UBS. A kőolaj két dollár körüli árcsökkenésére gyengültek az olajipari papírok. A kereskedők azzal számolnak, hogy a tőzsdemutatók erősödni fognak. Hétfőn számos makroadat lát napvilágot Európában és a tengerentúlon, amelyek várhatóan kedvezőtlenek lesznek. A befektetőket azonban valószínűleg nem a múlt adatai befolyásolják, hanem azok a vélemények, miszerint a kormányok gazdaságélénkítő csomagjai hamarosan kezdik éreztetni kedvező hatásaikat. (MTI)

  • Meglepetésre csökkent az októberi német kiskereskedelmi forgalom havi szinten. A német statisztikai hivatal hétfői közlése szerint a forgalom 1,6 százalékkal hanyatlott. A Reuters által a múlt héten megkérdezett elemzők 0,5 százalékos növekedést vártak. A tavalyi év októberéhez viszonyítva 1,5 százalékos volt a visszaesés. Szeptemberben éves szinten még 2,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Németországban. (MTI)

  • A hétvégén elért 258-as szintről azonnal és határozattan gyengült reggel óta a forint, a kereskedéss már 259,50 környéki szintről indult, de tíz óra után már 261 forintba került az euró.

  • A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 141,38 pontos csökkenéssel, 12 553,36 ponton nyitott hétfőn. Pénteki záró értékéhez képest ez 1,11 százalékos gyengülés. Az index azonban ezután felfelé indult, az OTP részvények a nyitás utáni első 20 percben újra 3000 forint fölé drágultak, majd visszaestek. Tíz órakor a papírok 2956 forinton forogtak, a Mol-részvények viszont bár 1,4 százalékos mínuszban, 350 forinttal a múlt hét végéig alulról ostromolt tízezer forintos határ felett járnak. A BUX 0,6 százalékos esést mutat, ez 12 618 pontot jelent.

  • Svédországban a második negyedévi 0,1 százalékos visszaesés után a harmadik negyedévben is 0,1 százalékkal zsugorodott a GDP az előző három hónaphoz képest, vagyis technikai értelemben recesszióba süllyedt a gazdaság. Éves összehasonlításban stagnált a GDP. A három hónap folyamán 0,2 százalékkal csökkent a lakossági fogyasztás, a közületi fogyasztás 2,2 százalékkal emelkedett, az export 2,2 százalékkal, a beruházások volumene 2,8 százalékkal bővült. Az adatok napvilágra kerülése után a szakértők arra számítanak, hogy a svéd jegybank decemberben száz bázisponttal mérsékli a jelenleg 3,75 százalékos irányadó kamatlábat, amit februárban és áprilisban további 50-50 bázispontos vágás követhet. A kiskereskedelmi forgalom októberben az ugyancsak múlt pénteken közzétett adatok szerint szeptemberhez képest 0,6, év/éves bázison pedig 0,7 százalékkal esett vissza a kereslet csökkenése miatt. A fogyasztás visszaesését munkaerő-piaci félelmek is indokolhatják: számos nagyvállalat, köztük a gépkocsigyártó Volvo AB, az építőipari Skanska AB és a világ legnagyobb vágószerszámgyártója, a Sandvik AB is bejelentette, hogy elbocsátásokat tervez. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) előrejelzése szerint a munkanélküliség az idei 6,2-ről jövőre 7,9 százalékra, 2010-ben 9,4 százalékra emelkedhet. (Napi Gazdaság)

  • A bankközi devizapiacon az euró 1,2693 dollárra gyengült a péntek késő esti 1,2708 dollárról. A dollár 95,50 jenről 95,20 jenre süllyedt. Az euró 258,85 forintra hanyatlott a péntek késő esti 259,29 forintról, azaz a forint erősödött, de csak a közös valutával szemben: a dollár 203,15 forintról 203,59 forintra drágult. (MTI)

  • Több mint egy százalékkal gyengült a tokiói értéktőzsde irányadó mutatója hétfőn. Különösen az exportra termelő cégek árfolyama esett a befektetők nyereségrealizálására. A szakértők szerint ezt a héten nyilvánosságra kerülő amerikai foglalkoztatási adattal kapcsolatos borúlátás váltotta ki. A Nikkei225 indexe 1,4 százalék (115,05 pont) csökkenéssel 8397,22 ponton zárt. (MTI)

  • A BUX egész nap pluszban volt, a kereskedés végén pedig nagyon felrántották. Végül 517 pontos emelkedéssel 12 695 ponton, plusz 4,3 százalékon zárt. Az OTP is nagy pluszban volt egész nap, végül napi csúcsán, 2955 forinton zárt, 6,9 százalékos emelkedéssel. A Mol 5,5 százalékot emelkedett, 10 500 ponton zárt.

  • Az amerikai tőzsdeindexek mínuszban kezdtek a rövidített kereskedési napon. A Dow Jones néhány perccel nyitás után már enyhe pluszban volt, 0,17 százalékot emelkedett az előző napi záráshoz képest. A Nasdaq és az S&P azonban még mínuszban van, a Nasdaq 0,69 százalékon, az S&P 0,38 százalékon.

  • A Malév a tervezetthez képest 1,6 milliárd forinttal kisebb, mintegy 7,4 milliárd forint üzemi szintű veszteségre számít az idén, és a vezérigazgató jó jelnek tartja, hogy a légitársaság növelte piaci részesedését Ferihegyen. Leonov Péter: az utas számot a légitársaság a kapacitáscsökkentés ellenére tartani tudja. Míg a világ légi közlekedésében komoly visszaesés tapasztalható, a Malév forgalma stagnál, sőt, novemberben - a 10 százalékos járatszám csökkenés ellenére is - 1,25 százalékkal bővült az utasforgalom. Az összes bevétel az év egészében várhatóan az előző évi szintjén alakul, ezen belül a menetrendszerinti járatokból származó bevétel 3 százalékkal, 3,4 milliárd forinttal nő. A költségek ugyanakkor - a drasztikus üzemanyagár emelkedés ellenére - egy százalékkal csökkennek. (MTI)

  • Izland péntektől lehívhatja a jóváhagyott IMF-hitel első, 827 millió dolláros részletét. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgató tanácsa nyolc napja hagyta jóvá a pénzügyi világválság által súlyosan érintett Izlandnak szánt 2,1 milliárd dolláros hitelt. A két évre szóló készenléti hitelmegállapodás értelmében Izland a kölcsönből azonnal lehívhat 827 millió dollárt, és az összeg további részét negyedéves felülvizsgálathoz kötve, nyolc részletben veheti fel, egyenként 155 millió dollárt.

  • A héten már másodszor engedett a nyomásnak az orosz jegybank, ugyanis a rubel dollárból és euróból álló valutakosara árfolyamának kereskedési sávját a CBR újabb 30 kopejkával szélesítette ki, ami tulajdonképpen 1 százalékos leértékelésnek felel meg. A rubelre nehezedő nyomást mi sem bizonyítja jobban, hogy az orosz devizatartalékok tovább süllyedtek, 450 milliárd dollár alatt van szintjük. (Portfolio)

  • Pár perc leforgása alatt tovább erősödött a forint az euróval szemben, a reggeli 260-as szintről egészen 257,80 közelébe süllyedt a kurzus. Hasonlóan erős forintra november eleje óta nem volt példa. A hazai fizetőeszköz már az egész délelőtt során fokozatosan erősödni tudott a közös európai valutával szemben. (Portfolio)

  • A bajor állam és a német szövetségi kormány együtt készül viselni a pénzügyi válság miatt nehéz helyzetbe került bajor tartományi bank, a BayernLB jövőjével kapcsolatos kockázatokat: kilátásba helyezték, hogy a banknak akár 10 milliárd eurót bocsátanak rendelkezésére egy megmentési terv keretében. A terv szerint a bajor kormányzat 7 milliárd eurót adna, a további 3 milliárdot a német szövetségi állam banki megmentési alapja állja. A BayernLB 50 százalékos tulajdonosa - a bajor állam 50 százaléka mellett - a Sparkassenverband Bayern így nem kényszerül további összegeket a bankba pumpálni, ezáltal részesedése a jövőben csökkenhet, akár 20 százalék alá. Korábban olyan hírek terjedtek el, hogy Baden-Württemberg tartomány központi bankja, az LBBW tárgyalásokat kezd a BayernLB-vel egy esetleges fúzióról. A célul kitűzött fúzió azt a célt szolgálná, hogy az ország déli részén egy erős, tartományokat átölelő bankot hozzanak létre. A magyar MKB bankcsoport a BayernLB leányvállalatai közé tartozik. (MTI)

  • Az MTI által megkérdezett elemzők a pénzügyi válság miatt a beruházások további visszaesését várják. A KSH előzetes adatai szerint az idei harmadik negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 2,3 százalékkal csökkent a bázishoz viszonyítva. A KSH előzetes adatsora szerint a harmadik negyedévben az építési beruházások 6,5 százalékkal estek vissza, míg a gép- és berendezés beruházások 5,3 százalékkal emelkedtek. A hivatal előzetes adatai szerint a feldolgozóipar beruházásai 1,6 százalékkal mérséklődtek. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője jövőre 4-5 százalékos visszaeséssel számol, és ez leginkább az építő- és a feldolgozóipar beruházásait sújtja majd. A építőipari beruházásokról elmondta: nagy kérdés, hogy az európai uniós támogatásokból sikerül-e ellensúlyozni a negatív hatásokat. Csontó Balázs, az ING Bank elemzője úgy vélte: a harmadik negyedéves, a vártnál kedvezőtlenebb GDP-adat mögött a nettó export pozíció romlása mellett a beruházások visszaesésének is szerepe van. A feldolgozóipari beruházások 1,6 százalékkal mérséklődtek ugyan a harmadik negyedévben, de figyelembe kell venni, hogy 2008 első negyedévétől kezdve folyamatosan csökkent a lassulás mértéke. (Idén az első negyedévében 9,8, második negyedévében pedig 2,4 százalékkal mérséklődtek a feldolgozóipari beruházások.) (MTI)

  • Ezzel az inflációs nyomás enyhülése immáron ötödik hónapja tart az eurózónában, de az előzetesen becsült októberi érték már csak 0,1 százalékponttal haladja meg az Európai Központi Bank középtávú inflációs célját. A mai adatok optimizmusra adhatnak okot és erősítik a kamatcsökkentési várakozásokat (-50 bázispont). Az EKB következő kamatmeghatározó ülésére jövő csütörtökön kerül sor. Az EKB irányadó rátája jelenleg 3,25 százalékon áll. (Portfolio)

  • Az orosz központi bank pénteken ismét egy százalékponttal növelte kulcsfontosságú kamatait az infláció mérséklése és a tőkemenekülés lassítása céljából. Az idén már hatodik kamatemelés december 1-től, hétfőtől hatályos. A pénteki döntés értelmében az egynapos repoműveletek minimumkamata 9,00 százalékra nő 8 százalékról, a refinanszírozási ráta 13,00 százalékra 12,00 százalékról. A devizacsere kamatok is egy százalékponttal emelkednek, 13 százalékra. Az orosz jegybank utoljára november 12-i hatállyal emelte a kamatokat, akkor is egy százalékponttal. (MTI)

  • Lengyelország gazdasági növekedése a harmadik negyedévben 4,8 százalékra lassult a második negyedévi 5,8 százalékról, rendre az egy évvel azelőttihez viszonyítva, közölték a lengyel statisztikai hivatalban pénteken első becslésként. Az elemzők átlagosan 4,7 százalékot vártak a harmadik negyedévről. A részadatokat később hozzák nyilvánosságra. (MTI)

  • A harmadik negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 2,3 százalékkal csökkent a bázishoz viszonyítva az előzetes adatok alapján - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A harmadik negyedévben az építési beruházások 6,5 százalékkal estek vissza, míg a gép- és berendezés beruházások 5,3 százalékkal emelkedtek. Ugyanezen időszakban folyó áron a beruházások teljesítményértéke 1120,8 milliárd forint volt. (MTI)

  • Rövidített kereskedés lesz ma az amerikai tőzsdéken, a New York Stock Exchange, az Amex és a Nasdaq is délután egy órakor, vagyis magyar idő szerint este 7-kor zár. Tegnap nem volt kereskedés Hálaadás ünnepe miatt. (Portfolio)

Rovatok