A szakértők azt mondták, napközben a vártnál is rosszabb novemberi amerikai foglalkoztatási adat miatt gyengültek a részvényárak. Késő este, közel egy órával a kereskedés leállítása előtt azonban megfordult a trend. Ennek oka a kőolaj árának a régóta tartó esése, pénteki két dollárt meghaladó gyengülése. Az olcsóbb kőolaj ugyanis lehetővé teszi, hogy az emberek többet költsenek más termékekre. Pénteken zárásra különösen a kiskereskedelmi cégek, a bankok és a technológiai vállalatok árfolyama nőtt.
Pénteken közölt adat szerint az Egyesült Államokban a munkáltatók összesen 533 ezer munkahelyet számoltak fel novemberben a mezőgazdaságon kívüli ágazatokban, a legtöbbet 1974 óta, újabb jeleként annak, hogy a gazdaság egyre mélyebbre süllyed a válságban. A leépítés számos ágazatra terjedt ki, a gyáraktól kezdve a pénzügyi intézményeken át a szórakoztatót iparágig. Azon kevés helyek egyike, ahol nőtt a foglalkoztatás a kormányzati adminisztráció, az oktatás és az egészségügy volt.
A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta januári jegyzése 2,86 dollárral 40,81 dollárra süllyedt. Tőzsdezáráskor a bankközi devizapiacon az euró 1,2717 dollárra gyengült a csütörtök késő esti 1,2779 dollárról. A dollár 93,10 jenre erősödött az előző napi 92,28 jenről. Az euró 265,95 forintot ért az egy nappal korábbi 261,50 forint után (+1,70 százalék). A dollár 208,82 forinton volt a csütörtöki 203,81 forintot követően (+2,46 százalék). New Yorkban az arany ára unciánként a legközelebbi, decemberi határidőre 13,30 dollárral 750,50 dollárra csökkent. (MTI)
Újabb mentőövet dobott az amerikai kormány a pénzügyi gondokkal küszködő Citigroupnak. Hétfő reggeli bejelentés szerint az amerikai állam 20 milliárd dollár értékben részesedést vásárol a bankban. Ezen felül 306 milliárd dollár értékben garanciát vállal a Citigroup kinnlevőségeire. A döntést a pénzügyminisztérium, a jegybank (Fed) és a szövetségi bankfelügyelet (FDIC) együttesen jelentette be. Egyidejűleg jelezték, hogy mindent megtesznek az amerikai bankrendszer megerősítése céljából. A pénzügyminisztérium a 20 milliárd dollárt a kongresszus által néhány hete elfogadott és George Bush elnök által aláírt 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőöv összegéből használja fel.
Október végén az amerikai állam elsőbbségi részvénycsomagot vásárolt az ország kilenc vezető bankjában 125 milliárd dollár értékben. Akkor a Citigroup 25 milliárd dolláros tőkeinjekciót kapott, hasonlóan, mint a JPMorgan és a Wells Fargo. A Bank of America 15 milliárd, a Goldman Sachs, a Merrill Lynch és Morgan Stanley 10-10 milliárd dollárt kapott. (MTI)A felzárkózó piacok némi fellendülése, ha lesz is, kifulladhat a héten, mert a befektetők továbbra is óvatosak a nagyobb kockázatokkal szemben. Ez nyomni fogja a részvényeket és a magas hozamú kötvényeket, magával húzva a valutákat, habár a tőkekiáramlás üteme csökken, írta a vasárnapi előrejelzésében a Reuters hírügynökség. Pénteken a Morgan Stanley kezelte MSCI felzárkózó piaci részvénymutató 467 pontra csökkent, ez csak 22 ponttal magasabb a négyévi mélypontnál. Közben a Wall Street 11 éves mélypontra esett.
A most kezdődő héten a befektetők rövid távú jó híreket remélnek az Egyesült Államokból, esetleg egy autóipari mentőterv formájában, és számítanak a pénzügyi részvények fedezet nélküli tőzsdei eladásának újabb betiltására, ami talán stabilizálhatja az amerikai piacokat, és részleges javuláshoz segítheti a felzárkózó piacokat is.
A héten kamatértekezletet tart a mexikói, a szlovák, a lengyel, a magyar, a szerb, az izraeli és a malajziai központi bank, és közülük legalább néhányan hajlamosak enyhítésbe kezdeni a következő három hónap során. Erre mindenekelőtt Mexikóban és Lengyelországban van esély. (MTI)