Szerbiának e pillanatban nincs szüksége hitelre a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), jelentette ki Mladjan Djinkic gazdasági miniszter. Hozzátette azonban, hogy "minden eshetőséggel számolva" új megállapodást szeretnének az IMF-fel, hogy ha Szerbia szorult helyzetbe jut, meglegyen a hitelfelvétel lehetősége. A miniszter szerint az országnak egyelőre azért nem kell külső pénzinjekció, mert valutatartalékai háromszorosan múlják felül a forgalomban lévő pénz mennyiségét. Belgrád ugyanakkor - a világméretű financiális válságra való tekintettel - igényli az IMF tanácsait. A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége október 28-a óta folytat megbeszéléseket Belgrádban, elsősorban a jövő évi szerb költségvetésről, amelynek átalakításáról most tárgyal a parlament. (MTI)

Nem kizárt, hogy a csehországi Skoda Auto gyár a jövő év elején leállítja az Octavia modellek összeszerelését Pozsonyban. "Több elképzelés létezik. Ez is egyike a lehetségeseknek. Végleges döntés az ügyben azonban még nem született" - nyilatkozta kedden újságírók érdeklődésére Jaroslav Cerny, a Skoda Auto Mladá Boleslav szóvivője. Az Octavia modellek összeszerelését a Volkswagen - a Skoda a Volkswagen konszern tagja - pozsonyi üzemében idén márciusban kezdték el. Az idei tervek 20-25 ezer gépkocsi összeszerelésével számoltak. (MTI)

A Nokia bejelentette, hogy átszervezné értékesítési, marketing és kutatási tevékenységeit, aminek nyomán közel 600 fős elbocsátást tervez a cég. 130 fős elbocsátást tervez kutatóközpontjában, amely 20 százalékos leépítést jelent, valamint további 450 fővel csökkenti alkalmazottai számát. A mobilgyártó emellett azt tervezi, hogy bezárja a finn Turku melletti gyárát, ahol 220 munkavállalója dolgozik a társaságnak, akiket a továbbiakban a Nokia egy másik gyárába helyez át. (Portfolio)

A The Wall Street Journal információi szerint az eredetileg tervezettnél nagyobb részét fordítja majd a 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagnak az állam arra, hogy a részesedést vásároljon cégekben. Az előzetes tervek szerint elsősorban bankoknak és biztosítóknak juttathat tőkeinjekciót az állam, de a The Wall Street Journal információi szerint az kötvénybiztosítókban és az olyan speciális pénzügyi cégekben, mint a GE Capital és a CIT Group is bevásárolhat.

Az eredeti tervek szerint a kormány 250 millió dollárt fordított volna a részvénybefektetésekre, amelyből már 163 milliárd dollárt költött arra, hogy a nagyobb bankokban vásároljon részesedéseket, mint a Goldman Sachs és a Bank of America. A piaci pletykák szerint az összeg növekedhet, de egyelőre még nem lehet tudni, hogy mennyivel.

(Portfolio)

Az Államadósság Kezelő Központ által mára kitűzött 3 hónapos (D090211) diszkontkincstárjegy-aukción az értékesítésre meghirdetett 30 milliárd forintnyi mennyiségre összesen 101,8 milliárd forint összegben érkezett ajánlat. Az elmúlt hetekben tapasztalthoz képest erős vételi érdeklődés mellett az ÁKK az eredetileg meghirdetett mennyiséget fogadta el. A lefedettség 3,39-szeres, az aukciós átlaghozam pedig 12,5 százalékos lett. (Portfolio)

Bejelentették az illetékes munkaügyi központhoz a felszámolás alatt álló Kanizsa Ruhaipari Szövetkezet dolgozóinak csoportos létszámleépítés keretében történő elbocsátást. "A szövetkezet jelenleg 73 főt foglalkoztat, s a felszámolás jelen állásában nem látunk esélyt a tovább működésre" – nyilatkozta Kozári Richárd felszámolóbiztos a Zalai Hírlapban.

Jelentősen, 63 százalékkal esett a BMV harmadik negyedévi adózott eredménye éves szinten. A német járműgyártó elsősorban a sport és luxus kategóriájú gépkocsijai iránti kereslet mérséklődésével indokolta a profit csökkenését. A BMW árbevétele a negyedévben 9 százalékkal 12,6 milliárd euróra zsugorodott a tavalyi harmadik negyedévi 14 milliárd euróról. A járműgyártó nem kívánt konkrét jóslatokba bocsátkozni a kilátásokról. A BMW szerint "a pénzügyi válság mélyülése miatt egyelőre lehetetlen biztosan megjósolni, hogy mi várható az év végéig és azon túl". (MTI)

Az UBS AG svájci bank, amely az európai pénzintézetek közül a legnagyobb veszteséget szenvedte el a pénzügyi válság miatt, a harmadik negyedévben nyereséget könyvelt el. Keddi banki közlés szerint az UBS 296 millió svájci frank (256 millió euró) adózott nyereséggel zárta a negyedévet a megelőző négy negyedév folyamatos veszteségei után. (MTI)

Az eurót 261-261,5 forinton jegyezték kedd reggel, ami néi gyengülést jelent a hétfő délutáni 260,2-260,4 forinttal szemben. Az euró ára jelenleg a 260,8-261 forint közötti szűk sávban változik.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 0,4 százalékos emelkedéssel nyitott, de a kereskedés első perceiben 0,1 százalékos mínuszig is lement. Innen azonban lendületesen fölfelé indult, fél órával a kereskedés kezdete után 1,8 százalékos emelkedésben volt az index. A vezető részvények közül az OTP csaknem 4 százalékos pluszban van, a hétfői csaknem 15 százalékos erősödés után a Mol 2,3 százalékot emelkedett.

A Debreceni Hús üzem vezetősége még októberben állapodott meg a munkavállalók képviselőivel az alkalmazottaknak nyújtandó szociális intézkedéscsomagról, valamint arról, hogy hatékonyságjavító programja részeként a cég elbocsát 120 dolgozót. Az elbocsátások november 1-jén kezdődtek meg. (Élelmiszer.hu)

A tokiói értéktőzsde fő mutatója, a Nikkei, hat százalékot meghaladó emelkedéssel zárt kedden; hétfőn zárva volt a börze. A növekedéshez az exportra termelő cégek, így a Toyota Motor részvényeinek a drágulása járult hozzá, de drágultak a banki részvények is azután, hogy a Credit Suisse feljavította az ágazat minősítését. A forgalom az átlagosnál kisebb volt. A szakértők ezt a keddi amerikai elnökválasztásokkal kapcsolatos bizonytalansággal indokolták. A Nikkei225 index 537,62 pont (6,3 százalék) emelkedéssel 9114,60 ponton fejezte be a napot. (MTI)

A 60 dolláros pszichológiai határ alá esett a Brent északi-tengeri könnyű olajfajta hordónkénti ára az ázsiai elektronikus kereskedésben kedden. Kereskedők szerint a keresletcsökkenést a recesszió veszélye okozta. A reggeli kereskedésben a decemberi szállítású Brent hordónkénti ára 71 centtel 59,77 dollárra esett vissza. Hétfőn Londonban az északi-tengeri olajfajta ára 61 centtel 63,30 dollárra csökkent, miután előző nap New Yorkban a Brent 3,9 dollárral lett olcsóbb. (MTI)

Nem látnak szükségesnek egy átfogó európai uniós gazdaságélénkítő programot az euróövezetet alkotó országok pénzügyminiszterei, de úgy ítélik meg, hogy uniós szinten összehangolt, nemzetre szabott intézkedésekre továbbra is szükség van, és nem csupán a pénzügyi ágazatban, hanem más gazdasági szektorokban is. (MTI)

A hétfői kereskedés végén a széles piacot követő S&P 500 index 2,4 ponttal 966 pontra esett vissza. A Nasdaq Composite 5,4 pontot emelkedett, a Dow pedig 5 pontot csökkent. (Portfolio.hu)

Sorban érkeznek az autógyártók októberi USA értékesítési adatai, amelyek nagyon komoly zuhanást mutatnak. A General Motors 45 százalékos visszaesést szenvedett el, miközben a Ford eladásai 30 százalékot csökkentek az előző év azonos hónapjához képest. Az általában jobban teljesítő japán gyártók szintén megfeneklettek: a Toyota értékesítései 23 százalékkal, a Mazda számai pedig 26 százalékkal zsugorodtak. "Ha az ország folyamatos népesedésének hatásával igazítunk, akkor ez valószínűleg a legrosszabb fajlagos értékesítési adat a második világháború óta" - mondta a MarketWatch-nak Mark LaNeve, a GM értékesítési és marketing igazgatója. (Portfolio.hu)

Egyre több és több amerikai dobja be a törölközőt a hitelválság következtében: a Jupiter eSources elektronikus nyilvántartó rendszere szerint októberben összesen 108 595 magánszemély és vállalat jelentett csődöt az USA-ban. Ez a szám a legmagasabb azóta, hogy 2005-ben megszigorították azamerikai csődtörvényt. (Portfolio.hu)

A Nemzetközi Valutaalap az elmúlt napokban a kirgiz kormánnyal és jegybankkal folytatott tárgyalások után legalább 60 millió dolláros pénzügyi segítség nyújtásáról döntött - olvasható a Nemzetközi Valutaalap hétfő esti közleményében. A közlemény a rendkívüli támogatást azzal indokolja, hogy Kirgizisztán gazdaságát komoly sokkok sújtották, így például az élelmiszer- és energiaárak emelkedése, valamint a belföldi áramellátás elégtelensége. A program az infláció féken mérséklésére, a gazdasági növekedés támogatásával és a szegények védelmére összpontosít. Szeptemberben az infláció 25,6 százalék volt, ami enyhe lassulást jelent az augusztusi 29,5 százalék után. (Portfolio.hu)

Hétfőn 4 dollár körüli mértékben esett a kőolaj világpiaci ára, mert ismét erősödött az aggodalom, hogy a gazdasági növekedés lassulása visszaveti a keresletet. Az északi-tengeri Brent könnyűolaj 4,84 dolláros csökkenéssel 60,48 dolláron végzett Londonban a legközelebbi határidőre. A nyugati féltekén irányadó amerikai könnyűolajfajta, a West Texas Intermediate decemberi szállításra 3,90 dollárral lett olcsóbb, és 63,90 dolláron fejezte be a hétfői kereskedést. (MTI)

A munkaadók 350 fős csoportos létszámleépítést jelentettek be az elmúlt két hétben Nyugat-Dunántúlon: a munkahelymegszűnések döntő többsége, 250 dolgozó elbocsátása, Zala megyét érinti. A három megyében, Zalában, Vasban és Győr-Moson-Sopronban szeptember végéig mintegy 1000 munkahely szűnt meg, az év végéig pedig további 1000 fős leépítés várható. (MTI)

Szerbia is tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Valutaalappal(IMF) az ország pénzügyi stabilizálásáért - közölték szerb kormányhivatalnokok hétfőn. Egy készenléti hitelprogramról tárgyalnak a nemzetközi pénzügyi szervezettel. A szerb dínár októberben hét százalékkal gyengült az euróhoz képest, és aggasztó az infláció üteme is. A kormány tart a Kelet-Európára átterjedő pénzügyi válság negatív következményeitől, a valutatartalékok megcsappanásától; Szerbia folyó fizetési-mérleg hiánya a GDP) 8,5 százaléka. Elemzők szerint Szerbiának 1,5-2 milliárd euróra lenne szüksége a stabilitás biztosításához. (MTI

A piaci teljesítmények a harmadik negyedévben 12 milliárd forint veszteséget okoztak a befektetési alapokba fektetőknek, az év eleje óta pedig összesen 99 milliárd forint veszteség keletkezett - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) hétfőn. A harmadik negyedévben összesen 33 milliárd forint tőke érkezett, s az év eleje óta összesen 76 milliárd forintot vontak ki, a Bamosz tagjai által kezelt alapok összvagyona így a harmadik negyedévben 0,7 százalékkal hízni tudott, az év eleje óta azonban 4,9 százalékkal zsugorodott. A Bamosz tagjai szeptember végén 391 alapot kezeltek, összesen 3032 milliárd forintos vagyonnal. (MTI)

Hétfőn zárás előtt három órával enyhe nyereségen álltak a vezető New York-i tőzsdemutatók hullámzó kereskedés közepette: az árfolyamok hol negatív, hol pozitív tartományban voltak. A befektetők óvatosak, várják az amerikai elnökválasztást. Kevésbé befolyásolta a piac hangulatát az ISM intézet beszerzőmenedzser-mutatója, amely 26 év óta a legalacsonyabb szintre esett: 38,9 pont volt októberben a szeptemberi 43,5 pontot követően. Elemzők 41,5 pontot vártak októberre.

A DJIA ipari index 54,08 pontos, 0,58 százalékos emelkedéssel 9379,09 ponton állt zárás előtt mintegy három órával. A Nasdaq 17,15 ponttal, 1,00 százalékkal 1738,10 pontra nőtt. Nyitáskor a DJIA részvényindexe 24,53 pontot esett, a Nasdaq piac összetett mutatója a kereskedés startja után 4,10 pontos mínuszba került. Mintegy húsz perccel később a DJIA mutató már 60,05 pontos, 0,64 százalékos nyereségig kapaszkodott fel, a Nasdaq piac mutatója 10,20 pontos, 0,59 százalékos nyereségre tett szert.

A Brent kőolaj jegyzése a hétfői New York-i tőzsdezárás előtt mintegy három órával Londonban 4,35 dollárral 60,97 dollárra csökkent, az amerikai könnyűolajé 3,61 dollárral 64,20 dollárra esett.

Egy újabb német tartományi bank és először egy magánbank folyamodott hétfőn a kilátásba helyezett állami garanciáért. Az önálló tartománynak számító Hamburg, továbbá Schleswig-Holstein közös bankja, az állami tulajdonban lévő HSH Nordbank bejelentette, hogy 30 milliárd eurós hitelforgalomra igényel állami garanciát. Hans Berger elnök bejelentette, hogy az összeg egy része az üzleti forgalom támogatását szolgálja, míg a fennmaradó hányadot egyfajta biztonsági tartalékként használnák a további pénzpiaci zavarok elhárítására. A HSH Nordbank elnöke hangsúlyozta, hogy az igényelt garancia esetében egy keretről van szó, amelyet szavai szerint teljes egészében bizonyosan nem merítenek ki.

Ezzel egy időben megtört a jég, és az első nagy német magánbank, a Commerzbank szintén közvetlen állami pénzügyi segítségért folyamodott. Németország második legnagyobb magánbankja 8,2 milliárd eurós tőketámogatást kért az állami segélycsomagból, s ennek fejében szigorú feltételeket vállalt. Így egyebek között azt, hogy 2008-ban és 2009-ben nem fizet osztalékot, továbbá az elnökség tagjai mindkét esztendőben lemondanak a rendszeres év végi jutalékról, s a vezető menedzserek éves fizetését 500 ezer euróban korlátozzák. Mindez elsősorban Martin Blessing bankelnököt érinti, akinek éves fizetése eddig több millió euró volt.(MTI)

A román jegybank (BNR) a korábbi 6,6 százalékról 6,7 százalékra módosította az infláció idei mértékére vonatkozó előrejelzését, a jövő évre pedig korábbi 4,2 százalék helyett 4,5 százalékot vetít előre. Mugur Isarescu jegybankelnök hétfőn tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a mostani módosítás nem jelent lényeges mértékű eltérést a három hónappal ezelőtti becslésekhez képest, de felhívta a figyelmet arra, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) szakemberei korábban soha nem szembesültek annyi bizonytalansági tényezővel, mint a mostani prognózis kidolgozásakor.

A módosítás minimális, hiszen a BNR a korábbi 6,6 százalékról 6,7 százalékra módosította az idei előrejelzést. A jövő évre vonatkozóan már jelentősebb a kiigazítás, hiszen a bank a korábbi 4,2 százalékról 4,5 százalékra emelte az infláció várható mértékét. A BNR a jövő évre 5,5-6 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Isarescu hangsúlyozta: ez az érték teljesíthető, amennyiben "létezik egy csepp bölcsesség."

Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu telefonon egyeztetett hétfő délután, közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő. A beszélgetést a román kormányfő kezdeményezte, aki támogatást kért ahhoz, hogy a pénteki informális brüsszeli európai uniós csúcson közös kezdeményezéseket tegyenek. Példaként említette a közös fellépést a térségi valutaspekulációk megelőzésére, illetve azt, hogy az uniós, de nem eurót használó országok miként tudnak együttműködni a pénzügyi válság ügyében.

Daróczi Dávid beszámolt arról, Calin Popescu Tariceanu jelezte, hogy konkrét javaslatait is eljuttatja a magyar miniszterelnökhöz. A román kormányfő hétfőn az AFP hírügynökségnek nyilatkozott arról, hogy még aznap felhívja Gyurcsány Ferenc magyar kormányfőt, kedden pedig lengyel kollégáját, Donald Tuskot. "Ez erkölcsi kérdés, még akkor is, ha a kapitalizmus maga nem a megtestesült erkölcsiség" - hangsúlyozta Calin Popescu Tariceanu. (MTI)

Csendes forgalomban gyengült a forint hétfőn Budapesten. A budapesti bankközi devizapiacon délután 260,20/40 forint volt az euró árfolyama. A reggeli 255,50-es alsó szélsőérték után délelőtt jellemzően 257-258 forint között alakult az árfolyam, majd délután újabb gyengüléssel 260,90-g jutott, innen korrigált 260,20/40 forintra.

A kereskedők szerint egész nap csendesen csordogáló piacon születtek a kötések, elsősorban amerikai eredetű vásárlási és hazai eladási ajánlatok voltak jelen. Az árfolyam alakulását véleményük szerint magyarázza a meglehetősen alacsony likviditás is, úgy vélik, nincs szó valamiféle gyengülő irányzat kibontakozásáról; elsősorban a gyengülő zloty húzta magával a forintot is.

A budapesti piacon a dollár is gyengült: az amerikai deviza árfolyama 203,60/90 a pénteki 201,50/80 forint után. Csendes maradt a bankközi forintpiac; egyelőre az MNB 11,50 százalékos alapkamatának szintjén alakul az egy napos (O/N) hozamszint - ez az új tartalékolási periódus első napján aligha meglepő. (MTI)

A forint gyengülni kezdett a nap végére, öt óra körül már 262 forinton kereskednek az euróval az egész napos 258 helyett.

A BUX 5,1 százalékos pluszban 14 095 ponton zárt. Az OTP részvényei tízmilliárd forintos forgalom mellett a pénteki záróértéken, 3370 forinton zártak, a Mol nagyon emelkedett, 12 565 forinton, 14,3 százalékos pluszban zárt.

Az osztrák állam tulajdonába kerül gyakorlatilag teljes egészében Ausztria nagyságra nyolcadik bankja, a Kommunalkredit. Az állam egy-egy eurót fizet a két eddigi tulajdonosnak, az Österreichische Volksbanknak (ÖVAG) és a francia-belga DexiaKomnak. A két pénzintézetnek ráadásul hozzá kell járulnia a Kommunalkredit tőkeemeléséhez fedezet nélküli kötelezettségvállalásuk részesedési tőkévé történő átalakításával. Az ÖVAG-ra 173 millió euró, a DexiaKomra 200 millió euró esik. (MTI)