Ingadozó, de folyamatosan a pozitív tartományban mozgó kereskedés mellett a nap végén 7,74 százalékpontos emelkedéssel zárt a tokiói tőzsde. A Nikkei225 index már a nyitáskor hét százalékos emelkedéssel követte a rekordemelkedéssel záró New York-i tőzsdét. Napközben az emelkedés három százalékpontra mérséklődött, de a nap végén az újabb gyors bevásárlások ismét hét százalék fölé tornászták a gyarapodást. A hangulatot az javította, hogy hivatalos helyről származó kiszivárogtatások nyomán a befektetők joggal vélik remélni: pénteken a japán központi bank is bekapcsolódik a mértékadó központi bankok várható, újabb kamatcsökkentés-sorozatába. A Fedtől szerdán, a Bank of Japantól pénteken, az EKB-tól és a Bank of Englandtől jövő hét csütörtökön számítanak enyhítésre a piacon. A legutóbbi - október eleji - egyeztetett, fél százalékpontos kamatcsökkentésekből a Bank of Japan kimaradt.
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)