Jelentős emelkedéssel kezdhetnek a vezető nyugat-európai tőzsdemutatók hétfőn. Az indexek pénteken gyengültek, mert a vártnál is rosszabb lett a novemberi amerikai foglalkoztatási adat. Néhány szakértő arra figyelmeztetett, hogy a hétfői kezdeti növekedés után a tőzsdemutatók gyengülhetnek, a pénteki záró szint alá kerülhetnek. Mások viszont derűlátóak. Szerintük a tőzsdék a stabilizációs periódusba kerültek, amit majd növekedés követ. A megfigyelők becslése szerint hétfőn a londoni FTSE100 indexe 176 pont emelkedéssel 4225 ponton, a frankfurti DAX30 mutató 191 pont növekedéssel 4572 ponton indít. Hétfőn öt százalékot meghaladó mértékben erősödött a tokiói értéktőzsde Nikkei indexe. Valamennyi vezető ázsiai börze nyereségen áll.
Az amerikai DJIA határidős jegyzése 165 pont, a Nasdaq-é 27 pont növekedést jelez.
Röviddel 7 óra után a bankközi devizapiacon az euró 1,2773 dollárra emelkedett a péntek késő esti 1,2719 dollár után. A dollár 92,84 jenről 92,83 jenre mérséklődött. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)