Londoni értékforgalmazók szerint a nyugat-európai részvénypiacok csütörtök reggel követik a Wall Streetet és az ázsiai piacokat, lefelé a lejtőn. A részvények - közülük is a bankrészvények - utóbbi napokban fölerősödött újraértékelése belátható ideig még folytatódik. Az S&P 500-ban lévő cégek értéke összesen 6,69 billió dollárral csökkent azóta, hogy a mutató tavaly október 9-én eddigi rekordjára, 1565,15 pontra emelkedett, állapították meg a Standard & Poor's elemzői. Szerdán 806,58 ponton zárt az S&P 500, 6,12 százalékos napi veszteséggel. Az értékforgalmazók becslése szerint a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 hatvan pont körüli veszteséggel nyithat, a frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 hetvenhét pont körüli visszalépéssel kezdhet.
A New York-i tőzsdemutatók határidős jegyzései közül a New York-i értéktőzsde fő mutatójáé, a Dow Jones ipari átlagé csütörtök reggelre 1,28 százalékkal 7924 pontra csökkent, a Nasdaq összetett mutatójáé 1,46 százalékkal 1076,50 pontra süllyedt, az S&P 500-asé 1,70 százalékkal 798,70 pontra fogyatkozott.
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)