Komoly csökkenéssel zártak a vezető New York-i tőzsdemutatók csütörtökön, miután a nap nagyobbik felében stagnáltak. A New York-i árupiacon az olaj januári jegyzése 4,46 dollárral, azaz közel tíz százalékkal 47,98 dollárra nőtt.
A tőzsdemutatók egy százalékot meghaladó csökkenéssel kezdtek. Nem sokkal később azonban visszaerősödtek a szerdai záró érték közelébe, majd a kereskedés leállítása előtt mintegy másfél órával kezdtek el ismét hanyatlani.
Két hatás befolyásolta alapvetően a tőzsdemutatókat. Gyengítette azokat a járműgyártók árfolyamesése, mert bizonytalan, hogy a szenátus rábólint-e az ágazatnak nyújtandó 14 milliárd dolláros állami támogatásra.
Erősítette a tőzsdemutatókat, hogy a kőolaj árának az emelkedésére drágultak az olajipari részvények. Rontott viszont az általános hangulaton az a csütörtöki adat, amely szerint a múlt héten 573 ezer volt a munkanélküli segélyt először kérők száma az Egyesült Államokban. 26 év óta nem regisztráltak ilyen magas számot.
Az euró 1,3332 dollárra erősödött a szerda késő esti 1,3019 dollárról. A dollár 196,49 forinton volt a szerdai 201,99 forintot követően (-2,72 százalék). Az euró 262,28 forintot ért az egy nappal korábbi 263,72 forint után (-0,55 százalék). (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)