Patrick Devedjian személyében a 26 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomag végrehajtásáért felelős minisztert nevezett ki pénteken Nicolas Sarkozy francia államfő. Az államfő csütörtökön jelentett be 26 milliárd eurós csomagot országa ingadozó gazdaságának élénkítésére; a csomag elsődleges célja a befektetések ösztönzése, nem pedig a fogyasztók közvetlen támogatása. Sarkozy szerint az önálló posztra azért volt szükség, hogy a pénzügyi és gazdasági válság miatt a minisztériumoknak szánt többlet pénzeket valóban a gazdaságélénkítő csomagban megnevezett programokra és ne egyéb költségekre fordítsák a tárcák.
A válságkezelésért felelős miniszternek Sarkozy egyik legközelebbi párttársát, Patrick Devedjiant, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) jelenlegi főtitkárát nevezte ki. A 64 éves örmény származású, ügyvéd végzettségű politikus 2004-2005-ben ipari miniszterként dolgozott.
Christine Lagarde gazdasági miniszter pénteken jelezte: függetlenül az előző nap bejelentett 26 milliárd eurós csomag hatásaitól a kormány 2009-re továbbra is 0,2 és 0,5 százalék közötti növekedésre számít. A francia gazdaságélénkítő csomag a hazai össztermék (GDP) 1,3 százalékával lesz egyenértékű és jövőre 3,9 százalékra tornássza fel a GDP-arányos államháztartási hiányt, jóval az Európai Unió (EU) által megszabott 3 százalékos küszöb fölé. A pénzügyi válság miatt az EU-tagállamoknak jövőre megengedik a 3 százalékos korlát átlépését, Sarkozy pedig reméli, hogy néhány éven belül rendbe tudja majd tenni a költségvetést. (MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 799 pontos eséssel mínusz 6,1 százalékon zárt. A vezető részvények mind estek, az OTP 8,6 százalékkal, a Mol 8 százalékkal, a Magyar Telekom 4,6 százalékkal, a Richter 3,6 százalékkal.
A forint egész nap nagyon ingadozott 266 és 270 forint között, végül a nap égén 267-268 forintért adták az eurót.
Az Opel dolgozóinak heves ellenállását váltotta ki a súlyos pénzzavarba került amerikai anyavállalat takarékossági terve, amelynek része az is, hogy a dolgozók bérét jövőre nem emelnék. A német üzemek számára elfogadhatatlan a General Motors követelése, hogy az 55 ezer európai Opel-dolgozó bére jövőre az idei szinten maradjon - jelentette ki a bochumi gyár üzemi tanácsának elnöke. Rainer Einenkel leszögezte, hogy egyértelmű kollektív szerződésük van, amit csak az IG Metall szakszervezeti szövetség jóváhagyásával lehet megváltoztatni, ehhez pedig az IG Metall nem járul hozzá.
A német üzemek - Rüsselsheim, Bochum, Eisenach, Kaiserslautern - 25 670 Opel-dolgozó tartja magát eddigi követeléséhez, a nyolc százalékos jövő évi béremeléshez. A GM viszont legalább 200 millió eurót akar megtakarítani jövőre az európai béreken, s tovább 550 milliót egyéb költségek lefaragásával. Ugyanakkor az üzemek jövője szerződésben biztosított az Opel vezetése szerint: Rüsselsheimben 2010-ig, Bochumban 2016-ig nem lesz leépítés. A tervezett beruházásokat is teljes egészében megvalósítják, a következő öt évben az Opelnél 9 milliárd eurót fordítanak új modellekre.
(Portfolio)Az Aspöck Hungária Kft. visszamondja a munkaügyi minisztérium támogatását a megrendelések csökkenése miatt, és egy évvel később építi meg tervezett bonyhádi üzemét.
A cél a beruházás átütemezése, amelyről így legkorábban 2010-ben lehet szó róla. Az osztrák Aspöck Holding GmbH magyar cége a tervek szerint a jövő évben egy háromezer négyzetméteres üzemcsarnokot épített volna fel Bonyhádon. A kamionokhoz lámpatesteket készítő vállalat a projekt elhalasztása miatt kénytelen volt visszamondani a munkaügyi minisztériumtól elnyert 160 millió forintos támogatást, amelynek fejében 134 dolgozót foglalkoztatott volna.
A varsói tőzsde WIG20 indexe 1,61 százalékkal 1848,58 pontra erősödött hétfőn. Viszont a varsói értéktőzsdén a Mol árfolyama 0,99 százalékos veszteséggel 150,00 zlotyn fejezte be a napot.
Az amerikai kormány az eredetileg tervezett 85 milliárd helyett 150 milliárd dolláros pénzügyi mentőhálót tart a világ legnagyobb biztosítója, az American International Group (AIG) alá, közölte a The Wall Street Journal hétdőn, az előző este erről kötött megállapodást ismertetve. A kormányzat 60 milliárd dollár kölcsönt nyújt az AIG-nek, 40 milliárd dollárért elsőbbségi részvényeket vásárol a cégből, és 50 milliárd dollárt szán két részletben a cég befagyott pénzügyi eszközeinek felvásárlására, írta az újság az ügylethez közeli forrásra hivatkozva.
Az ügyletnek komoly politikai következményei lehetnek, különösen a kongresszus demokrata párti vezetői tiltakozhatnak, hiszen a pénzügyminisztérium, miközben az óriásbiztosítót kimenti, a detroiti autóiparnak mindeddig nem volt hajlandó segítő kezet nyújtani.