Patrick Devedjian személyében a 26 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomag végrehajtásáért felelős minisztert nevezett ki pénteken Nicolas Sarkozy francia államfő. Az államfő csütörtökön jelentett be 26 milliárd eurós csomagot országa ingadozó gazdaságának élénkítésére; a csomag elsődleges célja a befektetések ösztönzése, nem pedig a fogyasztók közvetlen támogatása. Sarkozy szerint az önálló posztra azért volt szükség, hogy a pénzügyi és gazdasági válság miatt a minisztériumoknak szánt többlet pénzeket valóban a gazdaságélénkítő csomagban megnevezett programokra és ne egyéb költségekre fordítsák a tárcák.
A válságkezelésért felelős miniszternek Sarkozy egyik legközelebbi párttársát, Patrick Devedjiant, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) jelenlegi főtitkárát nevezte ki. A 64 éves örmény származású, ügyvéd végzettségű politikus 2004-2005-ben ipari miniszterként dolgozott.
Christine Lagarde gazdasági miniszter pénteken jelezte: függetlenül az előző nap bejelentett 26 milliárd eurós csomag hatásaitól a kormány 2009-re továbbra is 0,2 és 0,5 százalék közötti növekedésre számít. A francia gazdaságélénkítő csomag a hazai össztermék (GDP) 1,3 százalékával lesz egyenértékű és jövőre 3,9 százalékra tornássza fel a GDP-arányos államháztartási hiányt, jóval az Európai Unió (EU) által megszabott 3 százalékos küszöb fölé. A pénzügyi válság miatt az EU-tagállamoknak jövőre megengedik a 3 százalékos korlát átlépését, Sarkozy pedig reméli, hogy néhány éven belül rendbe tudja majd tenni a költségvetést. (MTI)
Az Európai Uniós soros elnöki tisztét ellátó francia elnök, Nicolas Sarkozy szerdán "a gazdasági helyzetnek megfelelő kitűnő döntésnek nevezte", hogy a központi bankok egyeztetett intézkedéssel, fél-fél százalékponttal csökkentették az irányadó kamatokat. "A bizalmi válsággal szemben összehangolt intézkedésekkel lehet csak megnyugtatni a piacokat" - hangsúlyozta Sarkozy a franciaországi Évianban egy nemzetközi világpolitikai konferencián. Az elnök szerint a kamatcsökkentések kiváló választ adnak a jelenlegi helyzetre, a pénzügyi intézmények likviditási problémáira és megkönnyítik a befektetéseket. "Üdvözölöm a döntést, amely már egy ideje kívánságaim között szerepelt" - tette hozzá.
Ezzel egyidőben a nemzetgyűlésben a politikai pártok a gazdasági válságról tartottak vitanapot, amelyen Francois Fillon kormányfő a gazdaságok és a vállalatok számára "erős jelzésnek" minősítette a kamatcsökkentést, amelyet "türelmetlenül várt mindenki". Megvédte azt a döntést is, hogy a francia-belga Dexia bankcsoportot megmentették. "Az állam nem a vezetők megmentéséért cselekszik. A Dexia irányítói leköszöntek. A francia állampolgárokat, a vállalatokat, a munkahelyeket, a gazdaságunkat kell megóvni. Ehhez az állam szavát adja" - fogalmazott Fillon.
Agresszív mértékben, egyszerre három fokozattal visszaminősítette szerdán a feltörekvő piacokon aktív befektetők által is figyelt Izland szuverén kötvényadósi osztályzatát, valamint deviza-bankbetéti országplafonját a Moody's Investors Service, amely szerint az izlandi kormány súlyos pénzügyi nehézségei most már "nem tekinthetők átmenetinek". A Fitc Ratings döntése után ez a második izlandi leminősítés valamely nagy nemzetközi hitelminősítő részéről. A Moody's szerdai londoni bejelentése szerint az eddigi "Aa1" - vagyis magasan elsőrendű - kockázati besorolások "A1"-re változnak; ezzel a cég kihagyta a köztes "Aa2" és "Aa3" osztályzati fokozatokat.
A cég indoklása szerint a szerdai visszaminősítés alapja az a várakozás, hogy a globális hitelválságnak a "túlméretezett" izlandi bankrendszerre gyakorolt hatásai a korábban valószínűsítettnél súlyosabb és hosszabb ideig tartó romlást okoznak az izlandi kormány fizetési egyensúlyi mutatóiban. A Moody's szerint a várható mély recesszió jó eséllyel jelentős költségvetési hiányokhoz vezet, éles ellentétben az elmúlt évek többleteivel.
Se igény, se szükség nincs arra, hogy az MNB a jelenlegi helyzetben beavatkozzon, de a jegybanknak vannak forgatókönyvei az ellenkező esetekre is - mondta Simor András jegybankelnök sajtótájékoztatón szerdán Budapesten. Megerősítette, hogy napi kapcsolatban vannak a bankokkal. A fejlett és a feltörekvő gazdaságoknak nem okvetlenül kell azonos intézkedéseket megtenniük - válaszolta Simor András jegybankelnök szerdán sajtótájékoztatón Budapesten a kamatdöntést firtató kérdésre. Hat központi bank egyszerre, összehangoltan csökkentette irányadó kamtát.
A kockázati prémiumok világszerte emelkednek, Magyarországra nézve is nőttek, ami ugyanolyan fontos szempont a kamatdöntésnél, mint az, hogy a világgazdasági lassulás vélhetően a vártnál gyorsabban csökkenti az inflációt. Mindezek megfontolása a monetáris tanács feladata. A testület nem tartott rendkívüli ülést, a kamatdöntéssel legközelebb a következő, rendes ülésén foglalkozik.
Londoni elemzői körökben már a hónap eleje óta várták, sőt, egyes elemző házak erőteljesen sürgették a vezető ipari gazdaságok jegybankjai által szerdán bejelentett, egyeztetett és agresszív kamatcsökkentést, tekintettel a mind több jel szerint immár globálissá terebélyesedő recesszióra és a pánikszerűvé fajult tőzsdei eladási hullámokra. A Moody's Economy, a Moody's Investors Service hitelminősítő londoni gazdaságelemző szolgálata az amerikai bankmentő terv körüli képviselőházi huzavona idején közölt elemzéseiben kiemelte a háromhónapos futamú amerikai kormányadósságra nehezedő hatalmas befektetői vásárlási nyomást, amelynek nyomán e rövid lejáratú kincstárjegyek hozama a zéró felé közelített. A ház szerint ez jelezte a piaci félelem mértékét: a befektetők már készek feledni minden kamatnyereség-megfontolást, csak hogy tőkéjüket biztonságban tudják.
(MTI)