Minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni, hogy a pénzügyi válság kihatással legyen a reálgazdaság növekedésére - jelentette ki Ven Csia-pao kínai kormányfő az Ázsia-Európa Tanácskozás (ASEM) kétnapos csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatóján. Ven jelezte, hogy Peking támogatni fogja Franciaország elképzelését a globális pénzügyi szabályozás megszigorítására a novemberi válságtanácskozáson. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a szabályozás és az újítás között. Szükség van pénzpiaci reformra, de még inkább szükség van pénzpiaci felügyeletre - hangsúlyozta.
Nicolas Sarkozy francia államfő, az Európai Unió soros elnöke közölte: konkrét döntéseket vár a washingtoni tanácskozástól, amelyen véleménye szerint nemcsak a válság hatásaival, de mélyben gyökerező okaival is foglalkozni kell.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nagyon fontosnak nevezte, hogy mihamarabb egyezségre jussanak a válság rendezéséről. Angela Merkel német kancellár szerint Washingtonban már egy munkatervet kellene rögzíteni. Ez azt jelenti, hogy felhatalmazást adnánk pénzpiaci reformról szóló tárgyalásokra, amelyek végül elvezetnének egy valódi, az egész világra kiterjedő pénzügyi alkotmányhoz - mondta.
A pekingi csúcstalálkozón súlyát jelzi, hogy az ASEM-csoportba tartozó államok adják a világ lakosságának 58 százalékát, míg a világkereskedelemben betöltött részesedésük 60 százalékos. (MTI)
Ma délután újabb fontos makrogazdasági adat érkezik az USA-ból. Fél kettőkor a heti friss munkanélküli segélykérelmek múlt heti száma mellett a harmadik negyedéves előzetes GDP statisztika lát napvilágot. Bár a pénzügyi válság súlyosbodásának kedvezőtlen hatásai valószínűleg majd inkább csak a negyedik negyedévben jelentkeznek majd, az ingatlan és munkaerőpiaci folyamatok töretlen gyengülése miatt a negatív meglepetést nem kizárt. A jövő heti elnökválasztás előtt ez lesz az utolsó fontos gazdasági jelentés.
A lakáspiaci korrekció folytatódása, a munkaerőpiaci folyamatok gyengülése, valamint a pénzpiaci problémák súlyosbodása miatt 2008 harmadik negyedévében negatív növekedési dinamikára számítanak az elemzők. A piaci konszenzus szerint a második negyedéves 2,8 százalékos növekedésről 0,5 százalékos visszaesés következhetett be az USA-ban a harmadik negyedévben. (Itt megjegyezzük, hogy a becslések igen széles tartományban -1,9 és +1.2 százalék között szóródtak). Ilyen gyenge értékről legutóbb a 2001-es recesszió idején tett jelentést az amerikai Kereskedelmi Minisztérium.
A lassulás hátterében a fogyasztás csökkenése áll, ami leginkább azzal indokolható, hogy a válság súlyosbodása miatt a vállalatok és a háztartások egyaránt nehezebbem jutottak hitelhez.
Amennyiben ma még a vártnál is kiábrándítóbb adatok érkeznek az USA-ból, úgy egyre inkább készülhetünk arra, hogy a National Bureau of Economic Research hamarosan hivatalosan is bejelenti az amerikai recessziót. Az intézet a GDP, a munkanélküliségi, a kiskereskedelmi, a jövedelmi és az ipari adatok mérlegelése után dönti el, hogy bekövetkezett-e a technikai értelemben vett recesszió. Erre jelenleg igen jó esélyt látnak az elemzők, a harmadik negyedévre a JP Morgan -0.5, a Citigroup -0.8, a negyedik negyedévre pedig mindkét bank -4.0 százalékos értéket vár. (Portfolio.hu)
2,7 milliárd eurós (közel 700 milliárd forintos) tőkejuttatást hajt végre az osztrák állam az Erste Bankban. A tőkejuttatás eredményeképpen a 2008 év végi úgynevezett Tier 1 ráta a korábban várt 7.5% helyett 10% fölé emelkedik. A tőkejuttatás speciális formában valósul meg, nem hígít, nem szavaz, nem átruházható, s 5 éven belül kell viszafizetni. A tőkejuttatás után az Erste Bank évi 8% kamatot fizet az osztrák államnak.
A tőkejuttatás keretében az állam nem kötött ki különösebb feltételeket, az Erste Bank tovább folytathatja eddigi üzletpolitikáját. A tranzakció még az idei évben lezajlik.
Az Erste Bank amúgy most tette közzé negyedéves jelentését is, amelyben 826,4 millió eurós (210 milliárd forintos) eredményt ért el. A rendkívüli számok egy rendkívüli tételnek voltak köszönhetőek, a bank ebben a negyedévben számolta el a Vienna Insurance Group eladásának nyereségét (602 millió euró).
A legérdekesebb kérdés azonban nem az eredmény, hanem a tőkeemelés. A legnagyobb kérdőjel, hogy az Erstének adott tőkejuttatás elindíthat-e egy lavinát a régióban, s ez a lavina végső soron elérhet-e az OTP-hez. (Portfolio.hu)