Minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni, hogy a pénzügyi válság kihatással legyen a reálgazdaság növekedésére - jelentette ki Ven Csia-pao kínai kormányfő az Ázsia-Európa Tanácskozás (ASEM) kétnapos csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatóján. Ven jelezte, hogy Peking támogatni fogja Franciaország elképzelését a globális pénzügyi szabályozás megszigorítására a novemberi válságtanácskozáson. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a szabályozás és az újítás között. Szükség van pénzpiaci reformra, de még inkább szükség van pénzpiaci felügyeletre - hangsúlyozta.
Nicolas Sarkozy francia államfő, az Európai Unió soros elnöke közölte: konkrét döntéseket vár a washingtoni tanácskozástól, amelyen véleménye szerint nemcsak a válság hatásaival, de mélyben gyökerező okaival is foglalkozni kell.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nagyon fontosnak nevezte, hogy mihamarabb egyezségre jussanak a válság rendezéséről. Angela Merkel német kancellár szerint Washingtonban már egy munkatervet kellene rögzíteni. Ez azt jelenti, hogy felhatalmazást adnánk pénzpiaci reformról szóló tárgyalásokra, amelyek végül elvezetnének egy valódi, az egész világra kiterjedő pénzügyi alkotmányhoz - mondta.
A pekingi csúcstalálkozón súlyát jelzi, hogy az ASEM-csoportba tartozó államok adják a világ lakosságának 58 százalékát, míg a világkereskedelemben betöltött részesedésük 60 százalékos. (MTI)
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn telefonon beszélt Silvio Berlusconi olasz kormányfővel. A válságról és a közös európai fellépés lehetőségeiről beszélgettek. Gyurcsány vasárnap telefonon beszélt Nicolas Sarkozy francia elnökkel és Gordon Brown brit miniszterelnökkel is. (Független Hírügynökség)
A globális pénzügyi válság Európa legnagyobb ingatlanpiacait - Nagy-Britannia, Németország, Franciaország - érintette a legérzékenyebben, Skandináviában nőtt, a közép-kelet-erópai térségben pedig stabilan fejlődött a piac - áll a CB Richard Ellis Österreich hétfőn közzétett elemzésében. A három legnagyobb piacon a harmadik negyedben 11,4 milliárd eurót tett ki az ingatlanforgalom, 70 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Ezeknek az országoknak a részesedése az egész európai ingatlanforgalomból 43 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 65 százalékról. Összességében az ingatlanbefektetések volumene 26,4 milliárdot tett ki, ez 59 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 64,5 milliárd eurónál. Olaszország, Portugália és Spanyolország esetében a visszaesés 51 százalék volt, a Benelux államokban 77 százalékot, a közép-kelet-európai országokban 42 százalékot tett ki. Egyedül Skandináviában nőtt a volumen, 41 százalékkal.