A legrövidebb időn belül meg kell állítani a pénzügyi válság járványszerű terjedését Kelet-Európában, mondta csütörtökön Gordon Brown. A brit kormányfő a Londonban tartózkodó Angela Merkellel vitatta meg azokat a "már néhány napon belül" megteendő lépéseket, amelyek e pénzügyi járvány terjedésének megelőzését célozzák a közepes jövedelmű gazdaságokban, köztük a kelet-európai országokban. A brit kormányfő néhány napon belül másodszor tett nyilvános utalást arra, hogy az IMF jelenleg szabadon mozgósítható tartalékai esetleg elégtelennek bizonyulhatnak a bajba került feltörekvő gazdaságok kisegítéséhez, és a jelentős többleteket felhalmozó országoknak segíteniük kell.
A Magyarországnak összeállított nemzetközi pénzügyi védőhálóról csütörtökön kiadott elemzésében a Barclays Capital londoni befektetési csoport is kiemelte, hogy az IMF a jelenlegi válság során már eddig sokkal nagyobb összegeket ítélt meg a bajban lévő országoknak, mint amennyit saját belső szabályai lehetővé tennének. A Valutaalap összesen 34,3 milliárd dollárnyi segítséget ígért, ami a rendelkezésére álló mintegy 250 milliárd dollárnak a 14 százaléka. Ukrajna saját IMF-kvótájának nyolcszorosát, Magyarország a tízszeresét kapja, és több más ország is jelezte, hogy pénzügyi segítségre tart igényt. (MTI)
Októberben 0,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben szeptemberhez képest, jelentették az EU statisztikai hivatalában. Az elemzők csak 0,4 százalékos visszaesésre számítottak. A pénzügyi válság első, ijesztő hónapjában, októberben a kiskereskedelmi forgalom 2,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól is. A visszaesés jóval a válság legújabb hullámverései előtt kezdődött, és az előző hónapokban mértek az októberinél nagyobb csökkenést is éves egybevetésben. Utoljára májusban volt nagyobb a forgalom az egy évvel azelőttinél, de csak 0,3 százalékkal.
A lakosság októberben sem szenvedett hitelhiányban. A háztartások hitelállományának növekedése lassult az euróövezetben, éves összehasonlításban 3,3 százalékra a szeptemberi 3,8 százalékról, az Európai Központi Bank korábban megjelent adatai szerint. A hitelnövekedés azonban elemzők szerint nem azért lassult, mintha a bankok hirtelen sokkal szűkmarkúbbá váltak volna az ügyfelek iránt, hanem a válsághírektől, az ítéletnapi jóslatoktól, a fenyegető reálbércsökkenéstől és munkanélküliségtől megrettent ügyfelek lettek óvatosabbak, mind a hitelfelvételben, mind a bolti költekezésben. (MTI)
Szerda reggel a nyugat-európai részvénypiacok tovább estek, maguk mögött hagyva a keddi, átmenetinek bizonyult javulást. Nyomja a hangulatot, hogy a rövidesen megjelenő szolgáltatói beszerzőmenedzser-mutatók várhatóan minden korábbinál rosszabbak lesznek. Az olajtársaságok tovább olcsóbbodnak, annak ellenére, hogy a kőolaj csekély kiigazításban drágul. A legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 1 százalékos veszteséggel kezdett, az első óra vége felé szintén 1 százalékos veszteséggel 817,09 pontnál tartott, 45,77 százalékkal elmaradva az év végi értékétől.
Szerdán a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 0,16 százalékos nyereséggel kezdett, de egy óra múlva 1,43 százalékos veszteségnél tartott. A frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 0,71 százalékos veszteséggel indult, egy óra múlva 2,32 százalékos veszteségben volt. Párizsban a CAC-40 0,28 százalékos veszteséggel nyitott, egy óra múlva 2,25 százalékos veszteségnél járt.