A legrövidebb időn belül meg kell állítani a pénzügyi válság járványszerű terjedését Kelet-Európában, mondta csütörtökön Gordon Brown. A brit kormányfő a Londonban tartózkodó Angela Merkellel vitatta meg azokat a "már néhány napon belül" megteendő lépéseket, amelyek e pénzügyi járvány terjedésének megelőzését célozzák a közepes jövedelmű gazdaságokban, köztük a kelet-európai országokban. A brit kormányfő néhány napon belül másodszor tett nyilvános utalást arra, hogy az IMF jelenleg szabadon mozgósítható tartalékai esetleg elégtelennek bizonyulhatnak a bajba került feltörekvő gazdaságok kisegítéséhez, és a jelentős többleteket felhalmozó országoknak segíteniük kell.
A Magyarországnak összeállított nemzetközi pénzügyi védőhálóról csütörtökön kiadott elemzésében a Barclays Capital londoni befektetési csoport is kiemelte, hogy az IMF a jelenlegi válság során már eddig sokkal nagyobb összegeket ítélt meg a bajban lévő országoknak, mint amennyit saját belső szabályai lehetővé tennének. A Valutaalap összesen 34,3 milliárd dollárnyi segítséget ígért, ami a rendelkezésére álló mintegy 250 milliárd dollárnak a 14 százaléka. Ukrajna saját IMF-kvótájának nyolcszorosát, Magyarország a tízszeresét kapja, és több más ország is jelezte, hogy pénzügyi segítségre tart igényt. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)