Gyengültek a vezető New York-i tőzsdemutatók csütörtökön az előző napok látványos emelkedése után. A technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 3,1 százalék (46,82 pont) csökkenéssel 1445,56 ponton fejezte be a napot. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 8376,24 ponton zárt 2,5 százalék (215,45 pont) gyengüléssel.
A szakértők azt mondták, a befektetők borúlátását erősítette, hogy több vezető amerikai cég jelentett be létszámleépítést, miközben a várakozások szerint novemberben jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban. Elemzők becslése szerint a foglalkoztatottak száma 300 ezerrel hanyatlott. Az ezzel kapcsolatos hivatalos adatot pénteken ismertetik. A befektetői bizalom gyengüléséhez járult hozzá az is, hogy az elmúlt évek leggyengébb novemberi forgalmáról számoltak be az amerikai kiskereskedelmi cégek.
Gyengítette az energetikai cégek árfolyamát, hogy több mint három dollárral, közel négy éve legalacsonyabb szintre esett a kőolaj ára. A New York-i árupiacon a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate amerikai könnyűolajfajta januári jegyzése 3,12 dollárral 43,67 dollárra süllyedt.
Tőzsdezáráskor New Yorkban az euró 1,2771 dollárra erősödött a szerda késő esti 1,2704 dollárról. Az euró 261,38 forintot ért az egy nappal korábbi 261,00 forint után (+0,15 százalék). A dollár 204,21 forinton volt a szerdai 205,25 forintot követően (-0,51 százalék).
Újabb mentőövet dobott az amerikai kormány a pénzügyi gondokkal küszködő Citigroupnak. Hétfő reggeli bejelentés szerint az amerikai állam 20 milliárd dollár értékben részesedést vásárol a bankban. Ezen felül 306 milliárd dollár értékben garanciát vállal a Citigroup kinnlevőségeire. A döntést a pénzügyminisztérium, a jegybank (Fed) és a szövetségi bankfelügyelet (FDIC) együttesen jelentette be. Egyidejűleg jelezték, hogy mindent megtesznek az amerikai bankrendszer megerősítése céljából. A pénzügyminisztérium a 20 milliárd dollárt a kongresszus által néhány hete elfogadott és George Bush elnök által aláírt 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőöv összegéből használja fel.
Október végén az amerikai állam elsőbbségi részvénycsomagot vásárolt az ország kilenc vezető bankjában 125 milliárd dollár értékben. Akkor a Citigroup 25 milliárd dolláros tőkeinjekciót kapott, hasonlóan, mint a JPMorgan és a Wells Fargo. A Bank of America 15 milliárd, a Goldman Sachs, a Merrill Lynch és Morgan Stanley 10-10 milliárd dollárt kapott. (MTI)A felzárkózó piacok némi fellendülése, ha lesz is, kifulladhat a héten, mert a befektetők továbbra is óvatosak a nagyobb kockázatokkal szemben. Ez nyomni fogja a részvényeket és a magas hozamú kötvényeket, magával húzva a valutákat, habár a tőkekiáramlás üteme csökken, írta a vasárnapi előrejelzésében a Reuters hírügynökség. Pénteken a Morgan Stanley kezelte MSCI felzárkózó piaci részvénymutató 467 pontra csökkent, ez csak 22 ponttal magasabb a négyévi mélypontnál. Közben a Wall Street 11 éves mélypontra esett.
A most kezdődő héten a befektetők rövid távú jó híreket remélnek az Egyesült Államokból, esetleg egy autóipari mentőterv formájában, és számítanak a pénzügyi részvények fedezet nélküli tőzsdei eladásának újabb betiltására, ami talán stabilizálhatja az amerikai piacokat, és részleges javuláshoz segítheti a felzárkózó piacokat is.
A héten kamatértekezletet tart a mexikói, a szlovák, a lengyel, a magyar, a szerb, az izraeli és a malajziai központi bank, és közülük legalább néhányan hajlamosak enyhítésbe kezdeni a következő három hónap során. Erre mindenekelőtt Mexikóban és Lengyelországban van esély. (MTI)