Gyengültek a vezető New York-i tőzsdemutatók csütörtökön az előző napok látványos emelkedése után. A technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 3,1 százalék (46,82 pont) csökkenéssel 1445,56 ponton fejezte be a napot. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 8376,24 ponton zárt 2,5 százalék (215,45 pont) gyengüléssel.
A szakértők azt mondták, a befektetők borúlátását erősítette, hogy több vezető amerikai cég jelentett be létszámleépítést, miközben a várakozások szerint novemberben jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban. Elemzők becslése szerint a foglalkoztatottak száma 300 ezerrel hanyatlott. Az ezzel kapcsolatos hivatalos adatot pénteken ismertetik. A befektetői bizalom gyengüléséhez járult hozzá az is, hogy az elmúlt évek leggyengébb novemberi forgalmáról számoltak be az amerikai kiskereskedelmi cégek.
Gyengítette az energetikai cégek árfolyamát, hogy több mint három dollárral, közel négy éve legalacsonyabb szintre esett a kőolaj ára. A New York-i árupiacon a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate amerikai könnyűolajfajta januári jegyzése 3,12 dollárral 43,67 dollárra süllyedt.
Tőzsdezáráskor New Yorkban az euró 1,2771 dollárra erősödött a szerda késő esti 1,2704 dollárról. Az euró 261,38 forintot ért az egy nappal korábbi 261,00 forint után (+0,15 százalék). A dollár 204,21 forinton volt a szerdai 205,25 forintot követően (-0,51 százalék).
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)