"Négy hibát követtünk el" címmel közölt interjút Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a Le Monde című francia napilap szerda délután megjelent számában. A párizsi újság azon kérdésre, hogy Magyarország csődhelyzetben volt-e, amikor a Nemzetközi Valutalaphoz (IMF) fordult kérelmével, a kormányfő elmondta: a forint olyan támadást szenvedett el, mint amilyet a kilencvenes évek elején az angol font. A vállalkozások és a lakosság nyakig eladósodottak devizában, a válság befagyasztotta a pénzügyi piacokat, a forint esni kezdett, azoknak, akik hitelt vettek fel, még jobban el kellett adósodniuk a visszafizetéshez, s mindezt jól kiszámították azok, akik a magyar valutára spekuláltak.
A Le Monde szerint Gyurcsánynak az állami kiadásokra irányuló politikája növelte az államháztartási hiányt, a megszorító intézkedések viszont a növekedést fenyegetik. A lap azon felvetésére, hogy akkor hol követte el a hibát, a miniszterelnök úgy válaszolt: "azonkívül, ami a nemzetközi pénzügyi válságból adódik, négy alapvető hibát követtünk el". A miniszterelnök szerint az első az volt, hogy nem ösztönözték a lakosságot a megtakarításra. Ez annak a nyolc évvel ezelőtt megkezdődött politikának a következménye szerinte, amely az embereket a folyamatos pénzköltésre ösztönözte. A második hiba az volt, hogy 2000 és 2006 között az egymást követő három kormány túl sokat költött és lényegesen növelte a költségvetési hiányt. "Ebből 18 hónapot vállalok" - tette hozzá Gyurcsány. A harmadik hiba meggyőződése szerint a reformok elégtelensége volt, az ellenzék ugyanis folyamatosan azok megakadályozásán mesterkedett, a negyedik hiba pedig a vállalatok és a lakosság devizalapú eladósodása, még akkor is, ha a jelenség az egész régióban megfigyelhető - véli a miniszterelnök. (MTI)
Hatalmas emelkedéssel zártak a főbb amerikai részvényindexek, a Dow 6,7, az S&P 500 6,9, a Nasdaq Composite pedig 6,5 százalékkal értékelődött fel. A volatilitás iszonyatos méreteket öltött, a Dow 800 pont körüli tartományban mozgott, jelezve a piacot uraló bizonytalanságot. A rali igencsak meglepő a gyenge kezdés után, és a rengeteg negatív hír közepette következett be.
Art Hogan, a Jeffries & Co. vezető elemzője a következőket nyilatkozta a Marketwatchnak a ma történtekről: “A piac tudja, hogy a munkanélküliség emelkedik, hisz már beárazta a recessziót. Azt is tudja, hogy ilyen környezetben kevesebb PC-t vesznek az emberek, így az Intel profit-warningja nem számított igazán meglepetésnek. A befektetők egyszerűen elkezdték vásárolni a rendkívül nyomott szinteken tartózkodó részvényeket".
(Portfolio)Oroszország 2 milliárd dollár hitelt nyújt Fehéroroszországnak. Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter azt mondta, hogy Oroszország 15 évre adja a hitelt, amelynek a kamata 3 százalékkal haladja meg a londoni bankközi kamatot (LIBOR).
Kudrin elmondta azt is, még nem született megállapodás arról, hogy Oroszország nyújt-e hitelt Izlandnak. (MTI)
Több mint másfél dollárral emelkedett a kőolaj ára csütörtökön. Az energiahordozó ára széles sávban mozgott, röviddel a kereskedés leállítása előtt még közel egy dolláros veszteségen volt, amikor a New York-i értéktőzsdén a DJIA indexe 300 pontot meghaladó mértékben esett. A DJIA mutatója azonban szinte pillanatok alatt a pozitív oldalra került és ezt követte az olajár is.
Nem végleges adatok szerint az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében az északi-tengeri Brent decemberi lejárata 1,68 dollár emelkedéssel 56,20 dolláron fejezte be a napot. A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta decemberi jegyzése 1,94 dollárral 58,10 dollárra nőtt. (MTI)
Erősebb ingadozás után, végül lefelé irányuló mozgással fejezte be a napot csütörtökön a vezető nyugat-európai tőzsdék egy része, miközben több index megtartotta nyereségét. A pesszimizmus változatlanul uralta a piacokat, aminek az oka gyakorlatilag ugyanaz: a világgazdaság kilátásai rosszabbodnak, ez pedig megtépázza majd a legtöbb vállalat eredményét.
A legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300 indexe a napot 850,22 ponton, előző napi zárása alatt 0,4 százalékkal, két hetes mélypontot elérve fejezte be. Veszteségét részben pénzügyi, részben nehézipari, elsősorban nyersanyagipari részvények árfolyamveszteségei okozták. (MTI)
A BUX egész nap nagyon hektikusan mozgott, járt mínuszban és pluszban is, végül 0,5 százalékos emelkedéssel zárt. Az OTP Bank a héten először zárt pluszban, a papírok ára 85 forintot emelkedett, 2615 forinton, 3,4 százalékos pluszban zárt. A Mol 3,5 százalékot emelkedett, 10 095 forinton zárt.
A forintot is megrángatták, az euróval 272 forinton és 268 forinton is kereskedtek. A nap végén az árfolyam 270 forint volt.
Másfél év után ismét 50 dollár alá esett az orosz Ural típusú olaj ára, melynek a magyar Mol olajvállalat is jelentős vásárlója. A referenciaként számon tartott olajkeverék ára alapján alakulnak Oroszország olajbevételei és ez utóbbiakra épül jelentős részben az orosz költségvetés is, amely jövőre 50 dollár feletti árral számolt. A jelentések szerint a költségvetés tarthatatlanná válhat és az államnak aranytartalékaihoz kell nyúlnia a büdzsé kiegyensúlyozása érdekében.
Az elemzők szerint az orosz olaj árának esése nyomást gyakorol az orosz részvénypiacra és a rubelre is, utóbbi esetében a spekulánsok biztosan "fogadhatnak" további gyengülésére. Emiatt viszont az orosz központi banknak további rubelt mentő költséges intervenciókat kell majd végrehajtania. Ezen intervenciók következtében a bank tartalékai augusztus óta már mintegy 120 milliárd dollárnyi értékkel apadhattak, egyedül a csütörtöki napon több mint 9 milliárd dollárral, miután a rubel árfolyama két és fél éves mélypontra esett a dollárral szemben.