"Négy hibát követtünk el" címmel közölt interjút Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a Le Monde című francia napilap szerda délután megjelent számában. A párizsi újság azon kérdésre, hogy Magyarország csődhelyzetben volt-e, amikor a Nemzetközi Valutalaphoz (IMF) fordult kérelmével, a kormányfő elmondta: a forint olyan támadást szenvedett el, mint amilyet a kilencvenes évek elején az angol font. A vállalkozások és a lakosság nyakig eladósodottak devizában, a válság befagyasztotta a pénzügyi piacokat, a forint esni kezdett, azoknak, akik hitelt vettek fel, még jobban el kellett adósodniuk a visszafizetéshez, s mindezt jól kiszámították azok, akik a magyar valutára spekuláltak.
A Le Monde szerint Gyurcsánynak az állami kiadásokra irányuló politikája növelte az államháztartási hiányt, a megszorító intézkedések viszont a növekedést fenyegetik. A lap azon felvetésére, hogy akkor hol követte el a hibát, a miniszterelnök úgy válaszolt: "azonkívül, ami a nemzetközi pénzügyi válságból adódik, négy alapvető hibát követtünk el". A miniszterelnök szerint az első az volt, hogy nem ösztönözték a lakosságot a megtakarításra. Ez annak a nyolc évvel ezelőtt megkezdődött politikának a következménye szerinte, amely az embereket a folyamatos pénzköltésre ösztönözte. A második hiba az volt, hogy 2000 és 2006 között az egymást követő három kormány túl sokat költött és lényegesen növelte a költségvetési hiányt. "Ebből 18 hónapot vállalok" - tette hozzá Gyurcsány. A harmadik hiba meggyőződése szerint a reformok elégtelensége volt, az ellenzék ugyanis folyamatosan azok megakadályozásán mesterkedett, a negyedik hiba pedig a vállalatok és a lakosság devizalapú eladósodása, még akkor is, ha a jelenség az egész régióban megfigyelhető - véli a miniszterelnök. (MTI)
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön jóváhagyta a pénzintézet által Magyarországnak nyújtandó készenléti hitelkeretet. A washingtoni székhelyű nemzetközi pénzügyi szervezet igazgatósága helyi idő szerint délután ülésezett. (MTI)
A pénzügyi válság arra kényszerítheti a Gazprom orosz gázipari céget, hogy felülvizsgálja a Magyarországon is áthaladó, Oroszországot Nyugat-Európával összekötő Déli Áramlat gázvezeték tervét.
Sztaniszlav Cigankov, a Gazprom nemzetközi üzleti osztályának a vezetője egy Szlovéniában tartott fórumon azt mondta, hogy a pénzügyi válság minden nagy vállalatot érint, és ez alól a Gazprom sem kivétel. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Déli Áramlat továbbra is kiemelt fontosságú terv a Gazprom számára.
A múlt héten a Vedomosztyi című orosz lap arról számolt be, hogy a Gazprom két évvel 2015-ig elhalasztja a Déli Áramlat gázvezeték üzembe helyezését. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója januárban még azt mondta, hogy a Déli Áramlat első szakasza 2013-ban indul be. A lap által megszerzett dokumentumok szerint az első szakaszt 2015-ben adják át. (MTI)
Négy és fél dollárral csökkent a kőolaj ára Londonban és New Yorkban csütörtökön. Az árgyengülés oka a globális gazdaság gyenge kilátása volt, illetve annak a hatása a kőolaj és az olajtermékek keresletére.
Az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében az északi-tengeri Brent decemberi lejárata 4,44 dollár gyengüléssel 57,43 dolláron fejezte be a napot. A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta decemberi jegyzése 4,53 dollárral 60,77 dollárra süllyedt.
A globális gazdasági válságot jól tükrözi, hogy csütörtökön a brit központi bank (BoE) másfél százalékponttal, az Európai Központi Bank (EKB) fél százalékponttal csökkentette az alapkamatot a gazdaság élénkítése céljából.
Eközben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt közölte, hogy a második világháború vége óta jövőre először csökken a fejlett országok hazai összterméke. Októberben az IMF még 0,5 százalékos jövő évi gazdaságnövekedést várt a fejlett országokban. Ezt most 0,3 százalékos csökkenésre változtatta. (MTI)