"Négy hibát követtünk el" címmel közölt interjút Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a Le Monde című francia napilap szerda délután megjelent számában. A párizsi újság azon kérdésre, hogy Magyarország csődhelyzetben volt-e, amikor a Nemzetközi Valutalaphoz (IMF) fordult kérelmével, a kormányfő elmondta: a forint olyan támadást szenvedett el, mint amilyet a kilencvenes évek elején az angol font. A vállalkozások és a lakosság nyakig eladósodottak devizában, a válság befagyasztotta a pénzügyi piacokat, a forint esni kezdett, azoknak, akik hitelt vettek fel, még jobban el kellett adósodniuk a visszafizetéshez, s mindezt jól kiszámították azok, akik a magyar valutára spekuláltak.
A Le Monde szerint Gyurcsánynak az állami kiadásokra irányuló politikája növelte az államháztartási hiányt, a megszorító intézkedések viszont a növekedést fenyegetik. A lap azon felvetésére, hogy akkor hol követte el a hibát, a miniszterelnök úgy válaszolt: "azonkívül, ami a nemzetközi pénzügyi válságból adódik, négy alapvető hibát követtünk el". A miniszterelnök szerint az első az volt, hogy nem ösztönözték a lakosságot a megtakarításra. Ez annak a nyolc évvel ezelőtt megkezdődött politikának a következménye szerinte, amely az embereket a folyamatos pénzköltésre ösztönözte. A második hiba az volt, hogy 2000 és 2006 között az egymást követő három kormány túl sokat költött és lényegesen növelte a költségvetési hiányt. "Ebből 18 hónapot vállalok" - tette hozzá Gyurcsány. A harmadik hiba meggyőződése szerint a reformok elégtelensége volt, az ellenzék ugyanis folyamatosan azok megakadályozásán mesterkedett, a negyedik hiba pedig a vállalatok és a lakosság devizalapú eladósodása, még akkor is, ha a jelenség az egész régióban megfigyelhető - véli a miniszterelnök. (MTI)
Az elemzői várakozásokat meghaladó egy részvényre jutó nyereségről számolhatott be a Procter & Gamble ma közzétett gyorsjelentésében, miután a társaság árat tudott emelni a negyedévben és újabb termékeket kezdett forgalmazni.
Ugyanakkor a menedzsment lefelé módosította 2008-ra vonatkozó várakozásainak alsó sávját, az idei évben a vállalat egy részvényre jutó nyeresége 4,15 és 4,25 dollár között lehet, míg korábban 4,18 és 4,25 dollár közötti EPS-t jósolt. A kilátások romlását a nyersanyagárak és a devizaárfolyamok volatilitásával magyarázza a vezetőség.
A svéd parlament szerdán 200 milliárd dollár (1,5 billió svéd korona) értékű csomagot fogadott el a pénzügyi szektor megmentésére. A pénzösszeg módot ad a kormánynak arra, hogy hitelgaranciát biztosítson a bankoknak és a jelzáloghiteleket nyújtó pénzintézeteknek, bővítse ezzel azok likviditását a globális pénzügyi zavarok idején. Egyidejűleg kétmilliárd dollár értékű stabilitási alapot is létrehoznak az esetleg fizetési zavarba került bankok kisegítésére.
Mats Odell, a pénzügyi piac minisztere arról tájékoztatta a parlamenti képviselőket, hogy a svéd bankok viszonylag jó helyzetben vannak, de "senki sem lehet biztos abban a mostani zavarok közepette, hogy a válság nem mélyül el." A hitelgarancia a középtávú hitelekre szól és április 30-ig lesz érvényben, de a jövő év végéig meghosszabbítható. A garanciát igénybe vevő bankoknak díjat kell fizetniük, továbbá felső vezetőik jövedelmének korlátozását is vállalniuk kell.
Annak ellenére, hogy 15 százalék fölé nem kerülhet az OTP árfolyama, a vevők egyre csak gyűlnek. A könyvben már egymillió darabos vételi oldal torlódott fel, várva az eladókat. Akik persze nem jönnek, látva a befektetői hangulatban beállt fordulatot.
Ennek is köszönhető az, hogy a bankpapírok forgalma az ötmilliárd forintos szinttől nem igazán tudott mindeddig elrugaszkodni. A vételi oldalin álló egymillió darabos megbízás már több mint ezer befektetőhöz köthető, az összes részvénymennyiség 0,35 százalékát kitéve.