"Négy hibát követtünk el" címmel közölt interjút Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a Le Monde című francia napilap szerda délután megjelent számában. A párizsi újság azon kérdésre, hogy Magyarország csődhelyzetben volt-e, amikor a Nemzetközi Valutalaphoz (IMF) fordult kérelmével, a kormányfő elmondta: a forint olyan támadást szenvedett el, mint amilyet a kilencvenes évek elején az angol font. A vállalkozások és a lakosság nyakig eladósodottak devizában, a válság befagyasztotta a pénzügyi piacokat, a forint esni kezdett, azoknak, akik hitelt vettek fel, még jobban el kellett adósodniuk a visszafizetéshez, s mindezt jól kiszámították azok, akik a magyar valutára spekuláltak.
A Le Monde szerint Gyurcsánynak az állami kiadásokra irányuló politikája növelte az államháztartási hiányt, a megszorító intézkedések viszont a növekedést fenyegetik. A lap azon felvetésére, hogy akkor hol követte el a hibát, a miniszterelnök úgy válaszolt: "azonkívül, ami a nemzetközi pénzügyi válságból adódik, négy alapvető hibát követtünk el". A miniszterelnök szerint az első az volt, hogy nem ösztönözték a lakosságot a megtakarításra. Ez annak a nyolc évvel ezelőtt megkezdődött politikának a következménye szerinte, amely az embereket a folyamatos pénzköltésre ösztönözte. A második hiba az volt, hogy 2000 és 2006 között az egymást követő három kormány túl sokat költött és lényegesen növelte a költségvetési hiányt. "Ebből 18 hónapot vállalok" - tette hozzá Gyurcsány. A harmadik hiba meggyőződése szerint a reformok elégtelensége volt, az ellenzék ugyanis folyamatosan azok megakadályozásán mesterkedett, a negyedik hiba pedig a vállalatok és a lakosság devizalapú eladósodása, még akkor is, ha a jelenség az egész régióban megfigyelhető - véli a miniszterelnök. (MTI)
A jen hétfőn is erős maradt, nem sokat törődve azzal, hogy a Hetek (G7) pénzügyminiszterei közös nyilatkozatban "aggódtak" a jen kiszámíthatatlan mozgása miatt - de csupán azzal "fenyegették" a spekulánsokat, hogy továbbra is figyelni fogják a helyzetet. (MTI)
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vasárnap telefonon beszélt Nicolas Sarkozy francia elnökkel és Gordon Brown brit miniszterelnökkel - jelezte a kormányszóvivő. Daróczi Dávid elmondta: a francia elnök, aki egyben az Európai Unió soros elnöke, vasárnap azért hívta fel a magyar miniszterelnököt, hogy megtudakolja, Magyarországon milyen intézkedések születtek a nemzetközi pénzpiaci válság hatásainak kezelésére, illetve egyeztettek arról is, hogy az unió milyen lépéseket tesz.
Gordon Brownnal a két nappal ezelőtti beszélgetést folytatták ugyanebben a témában.
Az Egyesült Államokban a mostanihoz képest kevesebb kiskereskedelmi vállalat élheti meg az újévet. A válságban lévő pénzpiacok, a romló fogyasztói bizalom és az óvatos hitelezési gyakorlat együttes hatására egyes üzletek a túlélést célzó átalakítás helyett a roló lehúzása mellett dönthetnek - állítja a Davidowitz & Associates kiskereskedelmi konzulens és befektetői banki cég.
Az érintett vállalatok egyes boltjaik bezárását a készpénzhez jutás eszközének tekinthetik - állítja a társaság. Az évnek ezen időszakában a legtöbb kiskereskedelmi vállalat már felkészült az ünnepi forgalomra, régen feladta megrendeléseit, készleteket halmozott fel úgy, hogy elvben a nehezedő hitelfeltételek közepette is ki tudjon tartani a szezon utáni időszakig. A gond az - állítja a Customer Growth fogyasztói kutatásokkal foglalkozó cég -, hogy a készletfelhalmozás révén alacsony szintre süllyedt a cégek készpénzállománya, ami gondot okozhat a válság idején, ha a fogyasztók kevesebbet költenek. A hitelezők is jobbnak tarthatják, ha egyelőre tartózkodnak kölcsönök nyújtásától.
(MTI)Délkelet-Ázsia egyik legszegényebb országa, Kambodzsa jelentősen függ a civilszervezetektől, mivel gyakorlatilag ezek képezik az ország szociális hálóját. A nemzetközi pénzügyi válság azonban komolyan veszélyezteti ezeknek a segélyszervezeteknek a működését. nyagi forrásaik részben magánadományokból, részben különböző kormányok által folyósított összegekből származnak. Azonban a nemzetközi pénzügyi válság a források elapadásához vezethet. "2009-ben mintegy negyedmillió dollárra lesz szükségünk ahhoz, hogy a legfontosabb projektjeinket folytathassuk" - mondja Ou Virak, a Kambodzsai Emberi Jogok Központjának elnöke. "Ha az adakozó országok gazdasági nehézségekkel küzdenek, többször is meggondolják, fenntartsák-e az anyagi támogatást. Emiatt a jövő évi tevékenységünk kérdésessé válhat."
Az oroszok rettenetes faviccekkel reagáltak a pénzügyi válságra, íme.
Egy bankár felhív egy másikat. Szevasz, hogy vagy? Kösz, jól. Bocsánat, téves.
Két bankár találkozik. Azt mondja az egyik: Teljesen kiborít ez a válság. Te hogy aludtál? Mire a másik: Mint egy csecsemő. Egész éjjel sírtam és kétszer összecsináltam magam.
Napi hír 2018-ban: A gazdasági élet kezd visszatérni a normális kerékvágásba. A tőzsdéken délelőtt érezhetően emelkedett egy köbméter só árfolyama.
Az illetékes minisztérium cáfolta, hogy a halálos ítéletet évi 25 százalékos kamattal járó jelzálogra változtatják.
A pénzügyminiszter kijelentette, hogy az egyszerű állampolgároknak nincs miért félni a válságtól. Félni korábban kellett volna, most már késő.
Egy ügyfél tanácsot kér a bankban. Kisvállalkozást szeretnék indítani, mit kell tennem? Vegyen egy nagyvállalkozást, és várjon egy kicsit.
A hitelválság mélyül. Nemrég kölcsönadtam az öcsémnek egy százast pár hétre, és most kiderült, hogy én vagyok az ország negyedik legnagyobb hitelezője. (MTI)
Peer Steinbrück német pénzügyminiszter szerint a pénzügyi összeomlás veszélye - a kormány mentőcsomagja ellenére - Németországban még távolról sem múlt el. Mint mondta, az 500 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomag 2009 végéig szól. "Addig pedig biztosan szükségünk lesz rá". A miniszter megerősítette, hogy a kormány nem adta fel a kiegyensúlyozott, új adósságok nélküli államháztartás 2011-ig történő megteremtésének célkitűzését. Elismerte ugyanakkor, hogy ez a célkitűzés a válság következményei miatt aligha tartható.
Ugyancsak borúlátóan nyilatkozott a pénzügyi válság következményeiről egy másik tekintélyes német politikus. Günter Verheugen annak a nézetnek adott hangot, hogy egész Európát 0 százalékos növekedés fenyegeti. Az Európai Bizottság ipari biztosa szerint a 2009-es esztendő rendkívül kockázatos év lesz. Nemcsak Németországban, de egész Európában recesszió fenyeget. (MTI)