Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu telefonon egyeztetett hétfő délután, közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő. A beszélgetést a román kormányfő kezdeményezte, aki támogatást kért ahhoz, hogy a pénteki informális brüsszeli európai uniós csúcson közös kezdeményezéseket tegyenek. Példaként említette a közös fellépést a térségi valutaspekulációk megelőzésére, illetve azt, hogy az uniós, de nem eurót használó országok miként tudnak együttműködni a pénzügyi válság ügyében.
Daróczi Dávid beszámolt arról, Calin Popescu Tariceanu jelezte, hogy konkrét javaslatait is eljuttatja a magyar miniszterelnökhöz. A román kormányfő hétfőn az AFP hírügynökségnek nyilatkozott arról, hogy még aznap felhívja Gyurcsány Ferenc magyar kormányfőt, kedden pedig lengyel kollégáját, Donald Tuskot. "Ez erkölcsi kérdés, még akkor is, ha a kapitalizmus maga nem a megtestesült erkölcsiség" - hangsúlyozta Calin Popescu Tariceanu. (MTI)
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn telefonon beszélt Silvio Berlusconi olasz kormányfővel. A válságról és a közös európai fellépés lehetőségeiről beszélgettek. Gyurcsány vasárnap telefonon beszélt Nicolas Sarkozy francia elnökkel és Gordon Brown brit miniszterelnökkel is. (Független Hírügynökség)
A globális pénzügyi válság Európa legnagyobb ingatlanpiacait - Nagy-Britannia, Németország, Franciaország - érintette a legérzékenyebben, Skandináviában nőtt, a közép-kelet-erópai térségben pedig stabilan fejlődött a piac - áll a CB Richard Ellis Österreich hétfőn közzétett elemzésében. A három legnagyobb piacon a harmadik negyedben 11,4 milliárd eurót tett ki az ingatlanforgalom, 70 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Ezeknek az országoknak a részesedése az egész európai ingatlanforgalomból 43 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 65 százalékról. Összességében az ingatlanbefektetések volumene 26,4 milliárdot tett ki, ez 59 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 64,5 milliárd eurónál. Olaszország, Portugália és Spanyolország esetében a visszaesés 51 százalék volt, a Benelux államokban 77 százalékot, a közép-kelet-európai országokban 42 százalékot tett ki. Egyedül Skandináviában nőtt a volumen, 41 százalékkal.