Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu telefonon egyeztetett hétfő délután, közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő. A beszélgetést a román kormányfő kezdeményezte, aki támogatást kért ahhoz, hogy a pénteki informális brüsszeli európai uniós csúcson közös kezdeményezéseket tegyenek. Példaként említette a közös fellépést a térségi valutaspekulációk megelőzésére, illetve azt, hogy az uniós, de nem eurót használó országok miként tudnak együttműködni a pénzügyi válság ügyében.
Daróczi Dávid beszámolt arról, Calin Popescu Tariceanu jelezte, hogy konkrét javaslatait is eljuttatja a magyar miniszterelnökhöz. A román kormányfő hétfőn az AFP hírügynökségnek nyilatkozott arról, hogy még aznap felhívja Gyurcsány Ferenc magyar kormányfőt, kedden pedig lengyel kollégáját, Donald Tuskot. "Ez erkölcsi kérdés, még akkor is, ha a kapitalizmus maga nem a megtestesült erkölcsiség" - hangsúlyozta Calin Popescu Tariceanu. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)