Magyarország azzal, hogy hihetetlenül gyorsan lépett, a legstabilabb pénzügyi helyzetet megteremtő országok közé került, nyilatkozta a Klub Rádiónak Gyurcsány Ferenc. Igaz, szerinte ezzel csak a legnagyobb veszélyt sikerült elhárítani, azt, hogy elértéktelenedjenek a bérek és a nyugdíjak. Hozzátette, hogy a pénzügyi válság első szakaszát érzése szerint jól menedzselték, most arra kell készülni, hogy a gazdasági válság hatásait is enyhítsék. Magyarországnak jövőre összesen 30 milliárd euró értékű hitele jár le, de ebből csak hárommilliárd az államé, a többi az embereknél, a vállalatoknál és a bankoknál van, mondta, hozzátéve, hogy nem az ő dolga eldönteni, hogy állampapír finanszírozásból biztosítsák az állam működését, vagy az állampapírok helyére léptessék oda a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásait. Megjegyezte, hogy ez utóbbit minden bizonnyal megengedi majd a megkötendő szerződés.
A miniszterelnök szerint a közszférában dolgozóknak kevésbé kell félniük attól, hogy elveszíthetik munkájukat, mert ott nincs nyomás a létszámcsökkentésre. Az egyéb ágazatokban nem zárta ki, hogy néhány tízezer ember elveszítheti munkahelyét. Ezt tartja a válság legfenyegetőbb rémének. (MTI)
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn telefonon beszélt Silvio Berlusconi olasz kormányfővel. A válságról és a közös európai fellépés lehetőségeiről beszélgettek. Gyurcsány vasárnap telefonon beszélt Nicolas Sarkozy francia elnökkel és Gordon Brown brit miniszterelnökkel is. (Független Hírügynökség)
A globális pénzügyi válság Európa legnagyobb ingatlanpiacait - Nagy-Britannia, Németország, Franciaország - érintette a legérzékenyebben, Skandináviában nőtt, a közép-kelet-erópai térségben pedig stabilan fejlődött a piac - áll a CB Richard Ellis Österreich hétfőn közzétett elemzésében. A három legnagyobb piacon a harmadik negyedben 11,4 milliárd eurót tett ki az ingatlanforgalom, 70 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Ezeknek az országoknak a részesedése az egész európai ingatlanforgalomból 43 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 65 százalékról. Összességében az ingatlanbefektetések volumene 26,4 milliárdot tett ki, ez 59 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 64,5 milliárd eurónál. Olaszország, Portugália és Spanyolország esetében a visszaesés 51 százalék volt, a Benelux államokban 77 százalékot, a közép-kelet-európai országokban 42 százalékot tett ki. Egyedül Skandináviában nőtt a volumen, 41 százalékkal.