Aszo Taro japán miniszterelnök szombaton Washingtonban sürgette az olajtermelő és más gazdag országokat, külön kiemelve Kínát, hogy jelentős pénzhitelekkel járuljanak hozzá a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kríziselhárító tevékenységéhez. Szerinte az IMF-nek további eszközökre lesz szüksége, hogy megsegítse a globális pénzügyi krízis által sújtott országokat.
Tokió előző nap jelentette be, hogy Japán 100 milliárd dollárnyi kölcsönt hajlandó nyújtani a pénzintézetnek. Japán a világ második legnagyobb gazdasága; csaknem 1 ezer milliárd dolláros devizatartaléka van. A japán miniszterelnök úgy vélte, az IMF és a Világbank irányítási rendszerét felül kell vizsgálni és át kell alakítani úgy, hogy jobban tükrözze "a világgazdaság változó természetét".
Az IMF eddig összesen 30 milliárd dollárnyi hitelkeretet nyitott meg Izland, Magyarország és Ukrajna számára. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)