Aszo Taro japán miniszterelnök szombaton Washingtonban sürgette az olajtermelő és más gazdag országokat, külön kiemelve Kínát, hogy jelentős pénzhitelekkel járuljanak hozzá a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kríziselhárító tevékenységéhez. Szerinte az IMF-nek további eszközökre lesz szüksége, hogy megsegítse a globális pénzügyi krízis által sújtott országokat.
Tokió előző nap jelentette be, hogy Japán 100 milliárd dollárnyi kölcsönt hajlandó nyújtani a pénzintézetnek. Japán a világ második legnagyobb gazdasága; csaknem 1 ezer milliárd dolláros devizatartaléka van. A japán miniszterelnök úgy vélte, az IMF és a Világbank irányítási rendszerét felül kell vizsgálni és át kell alakítani úgy, hogy jobban tükrözze "a világgazdaság változó természetét".
Az IMF eddig összesen 30 milliárd dollárnyi hitelkeretet nyitott meg Izland, Magyarország és Ukrajna számára. (MTI)
Erős spekulációs nyomás alatt továbbra is a forint, az ez elleni küzdelemben a jegybank kamatot emelt, ezzel jelentősen drágította a spekuláció költségét – mondta a kormányülést követő sajtótájékoztatón Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök leszögezte: a kormány támogatja az MNB-t, abban, hogy a jegybank tegyen meg mindent, amit a forint védelmében meg kell.
A kormányfő kitért rá: miközben itthon csütörtökön négynapos hétvége kezdőik, a világban a piacok nyitva tartanak. „Budapestnek ebben a helyzetben békére és nyugalomra van szüksége”, nem hívhatja fel a figyelmet a világ előtt olyan képekkel, amelyek nyugtalanságot, randalírozást mutatnak – mondta Gyurcsány, aki arra kért minden felelős közéleti szereplőt, hívják fel erre híveik, követőik figyelmét. Aki nyugtalanságot kelt az utcákon, anyagi kárt is okoz az országnak, ami minden családnak ezrekben mérhető – mondta a miniszterelnök.
Urbán László az OTP Bank vezérigazgató-helyettese nyilatkozott az elmúlt percekben a CNBC hírtelevízió élő adásában, ahol arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország nem hasonlítható össze Izlanddal.
A devizahitelezés magas arányával kapcsolatban Urbán azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy a forint gyengülése egyelőre csak mintegy 10%-os. 2006-ban már volt egy hasonló, huzamosabb ideig tartó forintgyengülés, és az sem tette tömegesen fizetésképtelenné a lakosságot.
Urbán szerint csődhullámra és így a banki portfóliók bedőlésére most is csak akkor kerülhetne sor, ha egy a jelenleginél sokkal drasztikusabb forintgyengülés következne be, ezt viszont az ország fundamentumai nem indokolják.
(Portfolio)