Aszo Taro japán miniszterelnök szombaton Washingtonban sürgette az olajtermelő és más gazdag országokat, külön kiemelve Kínát, hogy jelentős pénzhitelekkel járuljanak hozzá a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kríziselhárító tevékenységéhez. Szerinte az IMF-nek további eszközökre lesz szüksége, hogy megsegítse a globális pénzügyi krízis által sújtott országokat.
Tokió előző nap jelentette be, hogy Japán 100 milliárd dollárnyi kölcsönt hajlandó nyújtani a pénzintézetnek. Japán a világ második legnagyobb gazdasága; csaknem 1 ezer milliárd dolláros devizatartaléka van. A japán miniszterelnök úgy vélte, az IMF és a Világbank irányítási rendszerét felül kell vizsgálni és át kell alakítani úgy, hogy jobban tükrözze "a világgazdaság változó természetét".
Az IMF eddig összesen 30 milliárd dollárnyi hitelkeretet nyitott meg Izland, Magyarország és Ukrajna számára. (MTI)
Két dollár körüli mértékben csökkent a kőolaj ára Londonban és New Yorkban csütörtökön a vezető értékpiacokon tapasztalható bizonytalanságokra és azokra a véleményekre, hogy tovább mérséklődik a kőolaj iránti kereslet a globális piacon.
Az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében az északi-tengeri Brent novemberi lejárata 1,70 dollár csökkenéssel 82,66 dolláron fejezte be a napot. A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta novemberi jegyzése 2,36 dollárral 86,59 dollárra süllyedt. (MTI)
Gyengültek a vezető New York-i tőzsdemutatók csütörtökön, a kereskedés leállítása előtt egy órával. A tőzsdemutatók a nyitás óta eltelt öt és fél óra alatt a veszteséges és a nyereséges oldalon egyaránt álltak, de a kereskedés leállítása előtt egy órával napi mélypontra kerültek.
A befektetők szerint továbbra is bizonytalan, hogy az amerikai kormány 700 milliárd dolláros mentőöve és a szerdán végrehajtott kamatcsökkentés elegendő lesz-e ahhoz, hogy megszilárduljon a pénzpiac és elkerülhető legyen a globális recesszió. (MTI)
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a globális hitelválság sújtotta országok megsegítése érdekében beüzemelte finanszírozási vészmechanizmusát, amelyet az 1990-es évekbeli ázsiai válság kezelésére hoztak létre - jelentette be Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezetője.
Strauss-Kahn a Világbank és az IMF hét végi csúcstalálkozója előtt arról beszélt: a világ vezetőinek az a fő feladatuk, hogy helyreállítsák a globális piacokon a bizalmat. Az IMF vészmechanizmusát 1995-ben hozták létre, hogy felgyorsítsák a hitelekre szoruló országok igényeinek teljesítését. Két évvel később alkalmazták, amikor segítséget nyújtottak az ázsiai valutaválság idején a Fülöp-szigeteknek, Thaiföldnek, Indonéziának és Dél-Koreának. (MTI)
Keményen érinti Nagy-Britanniát az izlandi bankok csődje. A csütörtökre hivatalossá vált adatok szerint 98 angol, walesi és skót önkormányzat, 15 rendőrhatóság és a londoni városi tanács közlekedési hatósága, a Transport for London összesen 860 millió font betéthez nem jut hozzá. A BBC értesülése szerint ráadásul az Izlandon befagyott brit bankszámlák összege ennek sokszorosa is lehet a vállalati szektor izlandi számláival együtt.
"Teljesen elfogadhatatlan, ami Izlandon történt" - jelentette ki Gordon Brown brit miniszterelnök, hozzátéve, hogy kormánya, "ahol csak tudja", befagyasztja az izlandi vállalatok Nagy-Britanniában tartott vagyonát és "további lépéseket" tesz az izlandi hatóságok ellen a pénz visszaszerzése végett. Geir Haarde izlandi miniszterelnök szerint a brit kormány "terrorellenes törvényeket alkalmaz" Izland ellen. A rendkívül magas külső finanszírozási igényű izlandi gazdaságés a gazdaság méretéhez képest hatalmas külső kötelezettségekkel terhelt izlandi bankrendszer gyakorlatilag összeomlott a globális pénzügyi válság okozta likviditásszűke miatt. (MTI)