A forint árfolyama hullámzott, majd zárásra erősödött a budapesti bankközi devizapiacon. Kedd délután fél ötkor az euró árfolyama 260,00/20 forint volt; hétfőn záráskor 261,00/20 forintot ért, a reggeli kereskedésben 259,30/40 forint volt az árfolyam, a keddi kereskedés jelentős részében aztán egyre gyengébb lett a forint pozíciója, délután már 263 forint környékén is születtek kötések. Az Egyesült Államokban bejelentett újabb gazdaságélénkítő csomag hírére azonban a forint gyors erősödésbe kezdett, alig egy óra leforgása alatt 259 forintig "lengett ki az inga", majd újabb fordulattal alakult ki a 260 forint körüli záró árfolyamszint. A kereskedők mindezt azzal magyarázták, hogy meglehetősen nagy a tanácstalanság, nincsenek olyan hatások, amelyek komoly irányzat kialakulását tennék lehetővé.
A dollár gyengült, az euróhoz képest árfolyama immár 1,30 felett alakul - a hét elején még 1,25-ös szinten üzleteltek. Így a dollár árfolyama újra 200 forint alá került: 199,90/200,10 forint volt a hétfői 204,00/20 forint és a pénteki 212,70/80 forint után. A bankközi forintpiacon továbbra sincs aktivitás: 10,70/80 százalék körül alakul az egynapos finanszírozási (O/N) kamat szintje, és a hosszabb lejáratok iránt továbbra sincs komoly érdeklődés.
Ugyanez igaz az állampapírok másodpiacán is: a kötvényekkel alig-alig kereskednek. A származékos termékek, derivatívák piacán erős csökkenés volt tapasztalható, a kereskedők elmondása szerint a két éves termék hozamszintje például már a délben esedékes index meghatározásakor 9,72 százalék volt a hétfői 9,93 százalék után, délután tovább ereszkedett, 9,30/40 százalékig; hasonló elmozdulás volt érzékelhető a hozamgörbe teljes egészén. (MTI)
Gyengültek, közel napi mélyponton zártak a vezető New York-i tőzsdemutatók csütörtökön. A technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 1,7 százalék (26,94 pont) csökkenéssel 1552,37 ponton fejezte be a napot. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 8604,99 ponton zárt 2,5 százalék (219,35 pont) hanyatlással.
A szakértők azt mondták, hogy miközben a csütörtökön ismertetett legújabb amerikai makrogazdasági adat nem a legborúlátóbb vélemények szerint alakult, több cég, köztük a FedEx azt jelezte, hogy komoly nehézségek elé néz.
Idén az orosz olajtermelés várhatóan 488 millió tonnára, jövőre 480 millió tonnára csökken a tavalyi 490 millió tonna után - közölte az orosz gazdaságfejlesztési miniszter-helyettes. Andrej Klepacs azt mondta továbbá, hogy jövőre az orosz olajkivitel 235 millió tonnára mérséklődik az idei évre tervezett 244,4 millió tonnáról. Tavaly az orosz olajexport 258,6 millió tonna volt.
Ami a földgáztermelést illeti, az illetékes azt mondta, hogy az az idei 665 milliárd köbméterről jövőre 670 milliárd köbméterre bővül. Oroszország tavalyi földgáztermelése 651,5 milliárd köbméter volt. Az illetékes szerint a jövő évi gázexport 208 milliárd köbméterre nő az idei 203 milliárd köbméterről. (MTI)
A hazai parketten a MOL már 1,4 százalékos mínuszban tartózkodik, a kora reggeli, 10 százalék feletti plusszok elég gyorsan elillantak. Kettőkor megint pluszban járt az olajpapír.
Hiába emelkednek az amerikai határidős indexek, mind Európában, mind a régióban meglehetősen vegyes a képet festenek a tőzsdék. A legérdekesebb talán a BUX, mely a bíztató kezdést követően 1,3 százalékos mínuszba fordult, elsősorban a MOL beszakadásának köszönhetően. A hangulat azonban meglehetősen instabil, a délutáni USA makroadatok még átírhatják a forgatókönyvet. A régióban a cseh PX 0,6 százalékkal került feljebb, míg az orosz RTS 4 százalékot esett.
A csődközelbe került amerikai Chrysler autógyár közölte: a hét végétől egy hónapra leállítja mind a 30 üzemében a termelést. A három detroiti autógyár közül a leggyengébb pénzügyi helyzetben levő vállalat a hitelpiaci válsággal és a csökkenő eladásokkal indokolta a döntést.
A cég tájékoztatása szerint márkakereskedőik a vásárlók 20-25 százalékát veszítik el amiatt, hogy nincsenek elérhető hitelek az új autók vásárlásához. Ráadásul a Chrysler maga is arra kényszerülhet, hogy leállítsa a márkakereskedéseknek nyújtott hiteleket, mert azok a gyáraktól veszik el a forrásokat.
A három detroiti autógyár közül kettő, a General Motors és a Chrysler hetekkel ezelőtt figyelmeztetett: szövetségi segítség hiányában már idén fizetésképtelenné válhatnak. A GM a múlt héten közölte, hogy 2009-es első negyedévi termelését 60 százalékkal tervezi csökkenteni az idei első negyedévihez képest.
Henry Paulson pénzügyminiszter a héten azt mondta, készül a szövetségi segélycsomag a GM és Chrysler megsegítésére. A Fox News hírcsatorna értesülése szerint előbbi 8 milliárd, utóbbi 7 milliárd dollár áthidaló hitelhez fog jutni. (MTI)
Csökkenéssel, de napi mélypont felett végeztek a vezető New York-i tőzsdemutatók szerdán. A technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 0,7 százalék (10,58 pont) gyengüléssel 1579,31 ponton fejezte be a napot. A harminc vezető ipari részvény DJIA mutatója 8824,34 ponton zárt 1,1 százalék (99,80 pont) hanyatlással. A szakértők azt mondták, hogy a Fed keddi kamatcsökkentése okozta kezdeti lelkesedés elmúlt, és a befektetők figyelmének középpontjában ismét a borús gazdasági kilátások álltak.
Kedden a Fed újraírta a "rekordok könyvét", amikor az egynapos kamat célsávját 0 és 0,25 százalék közé vitte le, és ezzel a nem hagyományos lépéssel kívánt harcba szállni a generációk óta legfenyegetőbb recesszió ellen.
Az Apple árfolyama azért esett, mert a cég bejelentette, vezérigazgatója, Steve Jobs nem tartja meg hagyományos nyitó előadását a jövő havi Macworld kereskedelmi fesztiválon, ami felerősítette az egészségi állapotával kapcsolatos aggodalmakat.
Gyengítette az olajipari cégek árfolyamát a kőolaj áresése (a WTI olajfajta hordónkénti ára 40, 06 dollár), amire annak ellenére került sor, hogy szerdai döntés szerint az OPEC napi 2,2 millió hordóval csökkentette a termelését január 1-től.