A forint árfolyama hullámzott, majd zárásra erősödött a budapesti bankközi devizapiacon. Kedd délután fél ötkor az euró árfolyama 260,00/20 forint volt; hétfőn záráskor 261,00/20 forintot ért, a reggeli kereskedésben 259,30/40 forint volt az árfolyam, a keddi kereskedés jelentős részében aztán egyre gyengébb lett a forint pozíciója, délután már 263 forint környékén is születtek kötések. Az Egyesült Államokban bejelentett újabb gazdaságélénkítő csomag hírére azonban a forint gyors erősödésbe kezdett, alig egy óra leforgása alatt 259 forintig "lengett ki az inga", majd újabb fordulattal alakult ki a 260 forint körüli záró árfolyamszint. A kereskedők mindezt azzal magyarázták, hogy meglehetősen nagy a tanácstalanság, nincsenek olyan hatások, amelyek komoly irányzat kialakulását tennék lehetővé.
A dollár gyengült, az euróhoz képest árfolyama immár 1,30 felett alakul - a hét elején még 1,25-ös szinten üzleteltek. Így a dollár árfolyama újra 200 forint alá került: 199,90/200,10 forint volt a hétfői 204,00/20 forint és a pénteki 212,70/80 forint után. A bankközi forintpiacon továbbra sincs aktivitás: 10,70/80 százalék körül alakul az egynapos finanszírozási (O/N) kamat szintje, és a hosszabb lejáratok iránt továbbra sincs komoly érdeklődés.
Ugyanez igaz az állampapírok másodpiacán is: a kötvényekkel alig-alig kereskednek. A származékos termékek, derivatívák piacán erős csökkenés volt tapasztalható, a kereskedők elmondása szerint a két éves termék hozamszintje például már a délben esedékes index meghatározásakor 9,72 százalék volt a hétfői 9,93 százalék után, délután tovább ereszkedett, 9,30/40 százalékig; hasonló elmozdulás volt érzékelhető a hozamgörbe teljes egészén. (MTI)
Az ukránok 67,7 százaléka elvesztette bizalmát a bankokban, közel ötven százalékuk pedig azonnal kivenné betétjét a pénzintézetekből - derült ki egy közvéleménykutatásból.
A Research and Branding Group független közvélemény- és piackutató cég által végzett felmérés során megkérdezett ukránoknak csak a 11,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízik az állami bankokban, míg 8,4 százalék csak a nagy kereskedelmi bankok iránt viseltetik bizalommal. A válaszadók 1,8 százaléka a kis kereskedelmi bankokban bízik, 12,6 százalék pedig nem tudott dönteni.
A jelentés szerint arra a kérdésre, mit tennének, ha bankbetétjük lenne, a megkérdezettek 47,9 százaléka válaszolta, hogy pénzét azonnal kivenné, 21,2 százalék megvárná a futamidő lejártát, s csak 9,3 százalék hagyná pénzét a bankban, 21,2 százalék pedig nem tudott dönteni.
Az ukrán jegybank október 13-án korlátozta a bankbetétek futamidő lejárta előtti kivételét. (MTI)
Az amerikai foglalkoztatók 2009 első negyedévére vonatkozó munkaerőfelvételi tervei öt éves mélyponton állnak, ami a munkaerőpiac jövő évi gyengélkedését vetíti előre - írja a Bloomberg a Manpower Inc munkaerőközvetítő cég felmérésére hivatkozva.
A munkáltatók jelentős többsége alaposan vizsálja a bizonytalan gazdasági körülményeket, mielőtt bármilyen munkaerőállománybővítésbe kezdene - fejtette ki Jeffrey Joerres, a Manpower vezérigazgatója.
A munkaügyi minisztérium múlt pénteki adatai szerint a munkanélküliség 15 éves csúcsára, 6,7%-ra emelkedett az Egyesült Államokban, és novemberben 533 ezer munkahely szűnt meg. A Manpower felmérése szerint az építőiparban dolgozók vannak a legnehezebb helyzetben, őket követik a termelő szektor dolgozói. Az elbocsátási hullám már 11 hónapja tart az USA-ban, az elmúlt három hónapban pedig még intenzívebbé vált. (Portfolio.hu)
Három dollárt erősödött az olajár Londonban és New Yorkban. Az emelkedés oka elsősorban Barack Obama, aki megválasztott elnökként nagyszabású közmunkaprogramot hirdetett, ez pedig a piac várakozása szerint növelheti a keresletet. Az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében az északi-tengeri Brent januári lejárata 3,68 dollár erősödéssel 43,42 dolláron fejezte be a napot. A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta januári jegyzése 2,90 dollárral 43,71 dollárra nőtt. (MTI)
Az ukránok 67,7 százaléka elvesztette bizalmát a bankokban, közel ötven százalékuk pedig azonnal kivenné betétjét a pénzintézetekből, derült ki egy közvéleménykutatás hétfőn közzétett adataiból. A felmérésben megkérdezett ukránoknak csak a 11,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízik az állami bankokban, míg 8,4 százalék csak a nagy kereskedelmi bankok iránt viseltetik bizalommal. A válaszadók 1,8 százaléka a kis kereskedelmi bankokban bízik meg. (MTI)