A forint árfolyama hullámzott, majd zárásra erősödött a budapesti bankközi devizapiacon. Kedd délután fél ötkor az euró árfolyama 260,00/20 forint volt; hétfőn záráskor 261,00/20 forintot ért, a reggeli kereskedésben 259,30/40 forint volt az árfolyam, a keddi kereskedés jelentős részében aztán egyre gyengébb lett a forint pozíciója, délután már 263 forint környékén is születtek kötések. Az Egyesült Államokban bejelentett újabb gazdaságélénkítő csomag hírére azonban a forint gyors erősödésbe kezdett, alig egy óra leforgása alatt 259 forintig "lengett ki az inga", majd újabb fordulattal alakult ki a 260 forint körüli záró árfolyamszint. A kereskedők mindezt azzal magyarázták, hogy meglehetősen nagy a tanácstalanság, nincsenek olyan hatások, amelyek komoly irányzat kialakulását tennék lehetővé.
A dollár gyengült, az euróhoz képest árfolyama immár 1,30 felett alakul - a hét elején még 1,25-ös szinten üzleteltek. Így a dollár árfolyama újra 200 forint alá került: 199,90/200,10 forint volt a hétfői 204,00/20 forint és a pénteki 212,70/80 forint után. A bankközi forintpiacon továbbra sincs aktivitás: 10,70/80 százalék körül alakul az egynapos finanszírozási (O/N) kamat szintje, és a hosszabb lejáratok iránt továbbra sincs komoly érdeklődés.
Ugyanez igaz az állampapírok másodpiacán is: a kötvényekkel alig-alig kereskednek. A származékos termékek, derivatívák piacán erős csökkenés volt tapasztalható, a kereskedők elmondása szerint a két éves termék hozamszintje például már a délben esedékes index meghatározásakor 9,72 százalék volt a hétfői 9,93 százalék után, délután tovább ereszkedett, 9,30/40 százalékig; hasonló elmozdulás volt érzékelhető a hozamgörbe teljes egészén. (MTI)
Ma délután újabb fontos makrogazdasági adat érkezik az USA-ból. Fél kettőkor a heti friss munkanélküli segélykérelmek múlt heti száma mellett a harmadik negyedéves előzetes GDP statisztika lát napvilágot. Bár a pénzügyi válság súlyosbodásának kedvezőtlen hatásai valószínűleg majd inkább csak a negyedik negyedévben jelentkeznek majd, az ingatlan és munkaerőpiaci folyamatok töretlen gyengülése miatt a negatív meglepetést nem kizárt. A jövő heti elnökválasztás előtt ez lesz az utolsó fontos gazdasági jelentés.
A lakáspiaci korrekció folytatódása, a munkaerőpiaci folyamatok gyengülése, valamint a pénzpiaci problémák súlyosbodása miatt 2008 harmadik negyedévében negatív növekedési dinamikára számítanak az elemzők. A piaci konszenzus szerint a második negyedéves 2,8 százalékos növekedésről 0,5 százalékos visszaesés következhetett be az USA-ban a harmadik negyedévben. (Itt megjegyezzük, hogy a becslések igen széles tartományban -1,9 és +1.2 százalék között szóródtak). Ilyen gyenge értékről legutóbb a 2001-es recesszió idején tett jelentést az amerikai Kereskedelmi Minisztérium.
A lassulás hátterében a fogyasztás csökkenése áll, ami leginkább azzal indokolható, hogy a válság súlyosbodása miatt a vállalatok és a háztartások egyaránt nehezebbem jutottak hitelhez.
Amennyiben ma még a vártnál is kiábrándítóbb adatok érkeznek az USA-ból, úgy egyre inkább készülhetünk arra, hogy a National Bureau of Economic Research hamarosan hivatalosan is bejelenti az amerikai recessziót. Az intézet a GDP, a munkanélküliségi, a kiskereskedelmi, a jövedelmi és az ipari adatok mérlegelése után dönti el, hogy bekövetkezett-e a technikai értelemben vett recesszió. Erre jelenleg igen jó esélyt látnak az elemzők, a harmadik negyedévre a JP Morgan -0.5, a Citigroup -0.8, a negyedik negyedévre pedig mindkét bank -4.0 százalékos értéket vár. (Portfolio.hu)
2,7 milliárd eurós (közel 700 milliárd forintos) tőkejuttatást hajt végre az osztrák állam az Erste Bankban. A tőkejuttatás eredményeképpen a 2008 év végi úgynevezett Tier 1 ráta a korábban várt 7.5% helyett 10% fölé emelkedik. A tőkejuttatás speciális formában valósul meg, nem hígít, nem szavaz, nem átruházható, s 5 éven belül kell viszafizetni. A tőkejuttatás után az Erste Bank évi 8% kamatot fizet az osztrák államnak.
A tőkejuttatás keretében az állam nem kötött ki különösebb feltételeket, az Erste Bank tovább folytathatja eddigi üzletpolitikáját. A tranzakció még az idei évben lezajlik.
Az Erste Bank amúgy most tette közzé negyedéves jelentését is, amelyben 826,4 millió eurós (210 milliárd forintos) eredményt ért el. A rendkívüli számok egy rendkívüli tételnek voltak köszönhetőek, a bank ebben a negyedévben számolta el a Vienna Insurance Group eladásának nyereségét (602 millió euró).
A legérdekesebb kérdés azonban nem az eredmény, hanem a tőkeemelés. A legnagyobb kérdőjel, hogy az Erstének adott tőkejuttatás elindíthat-e egy lavinát a régióban, s ez a lavina végső soron elérhet-e az OTP-hez. (Portfolio.hu)