A forint árfolyama hullámzott, majd zárásra erősödött a budapesti bankközi devizapiacon. Kedd délután fél ötkor az euró árfolyama 260,00/20 forint volt; hétfőn záráskor 261,00/20 forintot ért, a reggeli kereskedésben 259,30/40 forint volt az árfolyam, a keddi kereskedés jelentős részében aztán egyre gyengébb lett a forint pozíciója, délután már 263 forint környékén is születtek kötések. Az Egyesült Államokban bejelentett újabb gazdaságélénkítő csomag hírére azonban a forint gyors erősödésbe kezdett, alig egy óra leforgása alatt 259 forintig "lengett ki az inga", majd újabb fordulattal alakult ki a 260 forint körüli záró árfolyamszint. A kereskedők mindezt azzal magyarázták, hogy meglehetősen nagy a tanácstalanság, nincsenek olyan hatások, amelyek komoly irányzat kialakulását tennék lehetővé.
A dollár gyengült, az euróhoz képest árfolyama immár 1,30 felett alakul - a hét elején még 1,25-ös szinten üzleteltek. Így a dollár árfolyama újra 200 forint alá került: 199,90/200,10 forint volt a hétfői 204,00/20 forint és a pénteki 212,70/80 forint után. A bankközi forintpiacon továbbra sincs aktivitás: 10,70/80 százalék körül alakul az egynapos finanszírozási (O/N) kamat szintje, és a hosszabb lejáratok iránt továbbra sincs komoly érdeklődés.
Ugyanez igaz az állampapírok másodpiacán is: a kötvényekkel alig-alig kereskednek. A származékos termékek, derivatívák piacán erős csökkenés volt tapasztalható, a kereskedők elmondása szerint a két éves termék hozamszintje például már a délben esedékes index meghatározásakor 9,72 százalék volt a hétfői 9,93 százalék után, délután tovább ereszkedett, 9,30/40 százalékig; hasonló elmozdulás volt érzékelhető a hozamgörbe teljes egészén. (MTI)
Az Európai Uniós soros elnöki tisztét ellátó francia elnök, Nicolas Sarkozy szerdán "a gazdasági helyzetnek megfelelő kitűnő döntésnek nevezte", hogy a központi bankok egyeztetett intézkedéssel, fél-fél százalékponttal csökkentették az irányadó kamatokat. "A bizalmi válsággal szemben összehangolt intézkedésekkel lehet csak megnyugtatni a piacokat" - hangsúlyozta Sarkozy a franciaországi Évianban egy nemzetközi világpolitikai konferencián. Az elnök szerint a kamatcsökkentések kiváló választ adnak a jelenlegi helyzetre, a pénzügyi intézmények likviditási problémáira és megkönnyítik a befektetéseket. "Üdvözölöm a döntést, amely már egy ideje kívánságaim között szerepelt" - tette hozzá.
Ezzel egyidőben a nemzetgyűlésben a politikai pártok a gazdasági válságról tartottak vitanapot, amelyen Francois Fillon kormányfő a gazdaságok és a vállalatok számára "erős jelzésnek" minősítette a kamatcsökkentést, amelyet "türelmetlenül várt mindenki". Megvédte azt a döntést is, hogy a francia-belga Dexia bankcsoportot megmentették. "Az állam nem a vezetők megmentéséért cselekszik. A Dexia irányítói leköszöntek. A francia állampolgárokat, a vállalatokat, a munkahelyeket, a gazdaságunkat kell megóvni. Ehhez az állam szavát adja" - fogalmazott Fillon.
Agresszív mértékben, egyszerre három fokozattal visszaminősítette szerdán a feltörekvő piacokon aktív befektetők által is figyelt Izland szuverén kötvényadósi osztályzatát, valamint deviza-bankbetéti országplafonját a Moody's Investors Service, amely szerint az izlandi kormány súlyos pénzügyi nehézségei most már "nem tekinthetők átmenetinek". A Fitc Ratings döntése után ez a második izlandi leminősítés valamely nagy nemzetközi hitelminősítő részéről. A Moody's szerdai londoni bejelentése szerint az eddigi "Aa1" - vagyis magasan elsőrendű - kockázati besorolások "A1"-re változnak; ezzel a cég kihagyta a köztes "Aa2" és "Aa3" osztályzati fokozatokat.
A cég indoklása szerint a szerdai visszaminősítés alapja az a várakozás, hogy a globális hitelválságnak a "túlméretezett" izlandi bankrendszerre gyakorolt hatásai a korábban valószínűsítettnél súlyosabb és hosszabb ideig tartó romlást okoznak az izlandi kormány fizetési egyensúlyi mutatóiban. A Moody's szerint a várható mély recesszió jó eséllyel jelentős költségvetési hiányokhoz vezet, éles ellentétben az elmúlt évek többleteivel.
Se igény, se szükség nincs arra, hogy az MNB a jelenlegi helyzetben beavatkozzon, de a jegybanknak vannak forgatókönyvei az ellenkező esetekre is - mondta Simor András jegybankelnök sajtótájékoztatón szerdán Budapesten. Megerősítette, hogy napi kapcsolatban vannak a bankokkal. A fejlett és a feltörekvő gazdaságoknak nem okvetlenül kell azonos intézkedéseket megtenniük - válaszolta Simor András jegybankelnök szerdán sajtótájékoztatón Budapesten a kamatdöntést firtató kérdésre. Hat központi bank egyszerre, összehangoltan csökkentette irányadó kamtát.
A kockázati prémiumok világszerte emelkednek, Magyarországra nézve is nőttek, ami ugyanolyan fontos szempont a kamatdöntésnél, mint az, hogy a világgazdasági lassulás vélhetően a vártnál gyorsabban csökkenti az inflációt. Mindezek megfontolása a monetáris tanács feladata. A testület nem tartott rendkívüli ülést, a kamatdöntéssel legközelebb a következő, rendes ülésén foglalkozik.
Londoni elemzői körökben már a hónap eleje óta várták, sőt, egyes elemző házak erőteljesen sürgették a vezető ipari gazdaságok jegybankjai által szerdán bejelentett, egyeztetett és agresszív kamatcsökkentést, tekintettel a mind több jel szerint immár globálissá terebélyesedő recesszióra és a pánikszerűvé fajult tőzsdei eladási hullámokra. A Moody's Economy, a Moody's Investors Service hitelminősítő londoni gazdaságelemző szolgálata az amerikai bankmentő terv körüli képviselőházi huzavona idején közölt elemzéseiben kiemelte a háromhónapos futamú amerikai kormányadósságra nehezedő hatalmas befektetői vásárlási nyomást, amelynek nyomán e rövid lejáratú kincstárjegyek hozama a zéró felé közelített. A ház szerint ez jelezte a piaci félelem mértékét: a befektetők már készek feledni minden kamatnyereség-megfontolást, csak hogy tőkéjüket biztonságban tudják.
(MTI)