Mivel számos országban recesszió lesz, a befektetők a jelentősebb növekedésre képes gazdaságok felé fordulnak jövőre, és ezek között a Merrill Lynch amerikai befektetési bank szerint a kelet-európai térségből Szlovákia mellett ott lesz Románia is. Romániában jövőre a GDP 3,9 százalékkal nőhet az idei 8,5 százalék után, írja a Merrill Lynch elemzésében. Ugyanakkor szükség lesz piacélénkítő intézkedésekre, így kamatcsökkentésre. Az amerikai pénzintézet szerint 2010-ben már 4,5 százalékos lehet majd a román gazdasági növekedés, az infláció 4,7 százalékra lassul az idei 8,1 százalék és a jövő évre becsült 5,5 százalék után. (MTI)

A rendszerváltás évei óta először jövőre kell valódi recesszióval szembenéznie Magyarországnak. A globális pénzügyi válság reálgazdasági hatásai Európához képest körülbelül fél év időeltolódással gyűrűztek be hazánkba és így igazán csak az idei év utolsó negyedévétől szembesülhet velük a lakosság - írja Gerendás János, az AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. makrogazdasági elemzője, aki szerint jövőre a munkanélküliség 9 százalékig is emelkedhet (erre legutóbb 1997 környékén volt példa). (Portfolio.hu)

Visszaesett, de még a pozítv tartományban mozog a budapesti tőzsde: fél egykor az index 12 648,7 ponton, 1,7 százalékos pluszban állt. A jelentős papírok közül a Mol veszteségbe fordult, a 0,1 százalékos mínusz azt eredményezte, hogy az ár éppen beesett 10 ezer forint alá (9990). Az OTP-nél csak a plusz mérséklődött, a reggeli 7 százalék után most már csak 5,1 százalékos emelkedést mutat az árfolyam, az ár így 3064 forint.

Három napra beindult a munka hétfőtől a romániai Dacia autógyárban, miután 18 napig munkaszünetet tartottak mind a kilencezer alkalmazottnak. A társaság novemberi adatai szerint az eladások 52 százalékkal estek vissza 2007 novemberéhez képest. Ehhez fogható zuhanás még nem volt a cég történetében. A múlt havi rossz eredmények beillenek az utóbbi hónapok tendenciájába. A novemberi eladások 29 százalékkal kisebbek, mint az októberiek, és 46 százalékkal maradnak le a szeptemberiek mögött - írja az Új Magyar Szó napilap. Romániában az elmúlt hónapban csak 4688 gépkocsit tudott értékesíteni a Dacia, szemben a tavaly novemberi több mint tízezerrel. A francia Renault-tulajdonban lévő Arges megyei központú gépkocsi gyárban már be is jelentették, hogy nem tudják tartani az idei évre kitűzött céljaikat. Számításaik szerint 2008-ban 50 ezer gépkocsival kevesebb kerül le a futószalagról, mint azt eredetileg tervezték, vagyis a 320 ezer helyett 270 ezer. A cég nem is tudja felbecsülni, hogy milyen számokkal zárul majd december. Az már biztos, hogy novemberi megrendeléseik csupán 3600-ra rúgnak, míg 2007-ben ennek legalább a kétszeresét kérték a forgalmazók. A Dacia munkaszünetei és rossz eredményei közvetlen kihatással vannak a társaság közel ezer beszállítója által foglalkoztatott több mint százezer dolgozó sorsára is. A pitesti autóalkatrész-gyár nyolcszáz munkavállalót bocsátott el, a temesvári Elba pedig négyszázat küldött el ideiglenesen. (MTI)

Éves szinten stagnált az októberi szlovák ipari termelés. Szeptemberben még 5,4 százalékos növekedést jegyeztek fel - közölte a szlovák statisztikai hivatal. Az októberi adat 2005 márciusa óta a legrosszabb. A Reuters által megkérdezett szakértők 4,7 százalékos éves növekedést vártak októberre. Szlovákia exportorientált gazdaságára hatással van a globális pénzügyi-gazdasági válság, miután mérséklődik a termékei iránti külföldi kereslet. Szlovákia idei ipari termelésének az alakulása széles sávban mozgott, februárban érte el a csúcsot 12,8 százalékos növekedéssel. (MTI)

Csehországban novemberben csökkent az infláció, emelkedett a munkanélküliség, miközben deficites volt októberben a cseh külkereskedelem. A szakértők szerint a legújabb mutatók alapján várhatóan 50 bázisponttal 2,25 százalékra csökkenti az alapkamatot a cseh jegybank december 17-i ülésén. A cseh statisztikai hivatal adatai szerint a novemberi infláció éves szinten 4,4 százalékra esett az októberi 6,0 százalékról. A jegybank jóval nagyobb, 5,5 százalékos novemberi éves szintű inflációt várt. Havi szinten a novemberi infláció 0,5 százalékkal csökkent, miután októberben stagnált szeptemberhez képest. Havi szinten az üzemanyagárak 9,2 százalékkal estek, az élelmiszerárak 0,9 százalékkal mérséklődtek, a dohánytermékek ára 0,9 emelkedtek. Novemberben a munkanélküliségi ráta 5,3 százalékra nőtt az októberi 5,2 százalékról. A novemberi adat megfelelt a szakértői várakozásoknak. A munkanélküliek száma az októberi 311 ezerről novemberben 320 ezerre nőtt. Tavaly novemberben 5,6 százalékos volt a munkanélküliség Csehországban. (MTI)

A világ legnagyobb vagyonkezelőjének mondott svájci UBS bank is nagy létszámcsökkentésre készül, hét végi svájci lapértesülések szerint a csökkentés elérheti a 4-4,5 ezer főt is. Heteken belül eldőlhet a létszám 5 százalékának a sorsa - teszi hozzá a Sonntags Zeitung. Egy másik helyi lap értesülése szerint "csupán" 3 és 4 ezer között lesz a létszámkarcsúsítás. A banktól eddig nem erősítették meg az értesüléseket. Ez kiegészítené a már korábban, elsősorban a befektetési banki részlegnél bejelentett 9 ezres csökkentést az UBS-nél, amely a legnagyobb veszteségleírást kényszerült végrehajtani az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság miatt az európai nagybankok közül. Az újabb leépítési híre csak napokkal követi a másik nagy svájci pénzintézet, a Crédit Suisse (CS) svájci bejelentését, hogy a globális pénzügyi válság következtében 5300 állást kénytelen megszüntetni. Utóbbi bank tavaly óta már 1320 munkahelyet számolt fel, többségében a befektetési üzletágban. A CS-nél a leépítéseket 2009 közepéig kell végrehajtani. A svájci pénzügyi hatóságok nemrég megállapodást kötöttek a Crédit Suisse csoporttal és az UBS bankkal a szigorúbb tőkekövetelmények érvényesítéséről. Felemelték a két nagybankra vonatkozó tőkemegfelelési mutatót, és a bankok megengedett eladósodási küszöbét (leverage ratio). A svájci szövetségi bankbizottság közleménye szerint a bankoknak az új normákat 2013-ig kell bevezetni, de ezt a határidőt a pénzpiac változása függvényében meg lehet hosszabbítani. (MTI)

Kisebb kitérő után határozott erősödést mutat a forint: az árfolyam reggel 265-közeléből indult, rövid időre e fölöttt is járt, ám mostanra 263,80-ig süllyedt a forint erősödésével az euró ára.

3,11 százalékos pluszban, 12 830,25 ponton nyitott a tőzsde, az index az első félórában tovább erősödött, fél tízkor 3,9 százalékos pluszban állt. Szinte minden papír pluszban van, az OTP papírok 3120 forinton állnak, ami 7 százalékos emelkedést jelent. A Mol kétszázalékos emelkedése 10 190 forintoly árfolyamot ér, A Magyar Telekom 2,7, az Egis 2,8, a Richter 3,2 százalékot emelkedett.

Hétfőn reggel erősödött az euró a dollárhoz képest. A szakértők az euró napközbeni tovább emelkedésére számítanak. Pénteken az euró gyengült a dollárhoz viszonyítva. Hétfőn az eurót az a befektetői nézet erősítette, hogy bizonytalanabb az amerikai gazdaság kilátása, mint az eurózónéá, különösen a vártnál is rosszabb novemberi amerikai foglalkoztatási adat alapján, amit pénteken délután ismertettek. Röviddel 8 óra előtt a bankközi devizapiacon az euró 1,2815 dolláron állt a péntek késő esti 1,2719 dollár után. A dollár 92,84 jenről 92,79 jenre gyengült. A forintot illetően a szakértők azt mondták, hogy a pénteki 1,5 százalék körüli gyengülés után az euróhoz képest, hétfőn valószínűleg stagnál, vagy szerényen erősödik az árfolyama. Hazai hírek nem, csak külső hatások befolyásolhatják. Röviddel 8 óra előtt az euró 265,26 forintra gyengült a péntek késő esti 266,40 forintról (-0,43 százalék). A dollár 208,78 forintról 206,59 forintra esett (-1,05 százalék). (MTI)

Jelentős emelkedéssel kezdhetnek a vezető nyugat-európai tőzsdemutatók hétfőn. Az indexek pénteken gyengültek, mert a vártnál is rosszabb lett a novemberi amerikai foglalkoztatási adat. Néhány szakértő arra figyelmeztetett, hogy a hétfői kezdeti növekedés után a tőzsdemutatók gyengülhetnek, a pénteki záró szint alá kerülhetnek. Mások viszont derűlátóak. Szerintük a tőzsdék a stabilizációs periódusba kerültek, amit majd növekedés követ. A megfigyelők becslése szerint hétfőn a londoni FTSE100 indexe 176 pont emelkedéssel 4225 ponton, a frankfurti DAX30 mutató 191 pont növekedéssel 4572 ponton indít. Hétfőn öt százalékot meghaladó mértékben erősödött a tokiói értéktőzsde Nikkei indexe. Valamennyi vezető ázsiai börze nyereségen áll.

Az amerikai DJIA határidős jegyzése 165 pont, a Nasdaq-é 27 pont növekedést jelez.

Röviddel 7 óra után a bankközi devizapiacon az euró 1,2773 dollárra emelkedett a péntek késő esti 1,2719 dollár után. A dollár 92,84 jenről 92,83 jenre mérséklődött. (MTI)

Több mint öt százalékos emelkedéssel zárt a tokiói értéktőzsde irányadó mutatója hétfőn. Különösen az exportra termelő cégek árfolyama nőtt. Ennek oka az a felerősödött befektetői várakozás, hogy a világ vezető országai újabb gazdaságélénkítő csomagokat jelentenek be. Néhány japán vállalati felvásárlással kapcsolatos hírre emelkedtek a gyógyszeripari és a kiskereskedelmi cégek részvényei is. A Nikkei225 index 5,2 százalék (411,54 pont) emelkedéssel 8329,05 ponton fejezte be a napot. Tőzsdezáráskor a bankközi devizapiacon az euró 1,2821 dollárra erősödött a péntek késő esti 1,2719 dollárról. A dollár 92,84 jenről 92,88 jenre emelkedett. (MTI)

Az október végén felvett 20 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomag segített visszafogni a magyar állam csődjével kapcsolatos piaci félelmeket, de a szeptembert megelőző viszonylag alacsony árazástól még igen messze vagyunk. Ha körülnézünk a régióban, hasonló folyamatokat látunk a szomszédainknál, térségbeli vetélytársainknál is.

Egy adott ország, vagy vállalat csődbe meneteli kockázatának piaci árazására kézenfekvő megnézni az adott ország, vagy vállalat által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó nemfizetési hitelderivatíva (Credit Default Swap, azaz CDS) éves költségét (felár, bázispontban kifejezve). A befektetők kiemelten figyelik a magyar állam esetében az 5, vagy 10 éves CDS-felárat, amely még mindig 400-500 bázispont - vagyis 4-5 százalékpont - között ingadozik. Ez alacsonyabb, mint a 20 milliárd eurós hitelkeret elnyerését megelőző szint, de jóval magasabb, mint a szeptembert megelőző 150 bázispontos szint.

Amennyiben a magyar CDS-felárat a régiós országok hasonló (5 éves) mutatójával vetjük össze, akkor tendenciájában láthatjuk, hogy ezen instrumentum esetében is együtt mozognak a visegrádi országok. A magyar felár jóval magasabb, mint a 250 bázispont körüli lengyel és a 170 bázispont körül ingadozó cseh és szlovák.

Amennyiben a tágabb feltörekvő európai térségben is szétnézünk, azt láthatjuk, hogy a magyar CDS-felár távolról sem a legmagasabb. Ezt a nem dicsekvésre okot adó címet Ukrajna (2200 bázispont körül) viseli. A második legmagasabb CDS-felár Lettországot jellemzi (900 bázispont körül), majd román felár következik 700 bázispont körüli szinttel. (Portfolio.hu)

Brutális összegben kellett interveniáljon az ukrán jegybank, csak a múlt hónapban ugyanis 3,4 milliárd dollárt használt fel erre a célra - derül ki a Morgan Stanley pénteken kiadott heti piaci összefoglalójából. A novemberben történt devizapiaci beavatkozás a Nemzetközi Valutaalap által nyújtott hitel első részletének (4,5 milliárd dollár) 75%-át teszi ki. Az óriási devizapiaci intervenció nem nevezhető túlságosan sikeresnek, ugyanis az ukrán hrivnya árfolyama november végén új történelmi mélypontot ért el a dollárral szemben (az elmúlt három hónapban 60%-kal értékelődött le). (Portfolio.hu)

Rekordmagasságba ugrott a késedelmes jelzáloghitelek és az árverezések száma a harmadik negyedévben az Egyesült Államokban a Jelzáloghitel Bankárok Szövetsége (MBA) adatai szerint. A késedelmes jelzáloghitelek állománya az Egyesült Államokban 6.99%-ra rúgott a harmadik negyedévben a Jelzáloghitel Bankárok Szövetsége (MBA) legfrissebb adatai szerint. Ez 0.58 százalékpontos emelkedést jelent a második negyedévhez képest, a 2007 azonos időszakában tapasztaltnál pedig 1.4 százalékponttal magasabb. A megindított árverezési folyamatok aránya szintén soha nem látott magasságokba emelkedett, ugyanis az amerikai jelzáloghitelek közel 3%-át tette ki az időszakban. (Portfolio.hu)

Erős növekedéssel zártak a vezető New York-i tőzsdemutatók pénteken, miután a kereskedés nagyobbik felében a veszteséges oldalon álltak. A technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 4,4 százalék (63,75 pont) emelkedéssel 1509,31 ponton fejezte be a napot. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 8635,42 ponton zárt 3,1 százalék (259,18 pont) növekedéssel. A DJIA indexének a napi legnagyobb vesztesége 257 pont volt. Pénteken a DJIA 30 részvényéből 28 zárt emelkedéssel.

A szakértők azt mondták, napközben a vártnál is rosszabb novemberi amerikai foglalkoztatási adat miatt gyengültek a részvényárak. Késő este, közel egy órával a kereskedés leállítása előtt azonban megfordult a trend. Ennek oka a kőolaj árának a régóta tartó esése, pénteki két dollárt meghaladó gyengülése. Az olcsóbb kőolaj ugyanis lehetővé teszi, hogy az emberek többet költsenek más termékekre. Pénteken zárásra különösen a kiskereskedelmi cégek, a bankok és a technológiai vállalatok árfolyama nőtt.

Pénteken közölt adat szerint az Egyesült Államokban a munkáltatók összesen 533 ezer munkahelyet számoltak fel novemberben a mezőgazdaságon kívüli ágazatokban, a legtöbbet 1974 óta, újabb jeleként annak, hogy a gazdaság egyre mélyebbre süllyed a válságban. A leépítés számos ágazatra terjedt ki, a gyáraktól kezdve a pénzügyi intézményeken át a szórakoztatót iparágig. Azon kevés helyek egyike, ahol nőtt a foglalkoztatás a kormányzati adminisztráció, az oktatás és az egészségügy volt.

A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta januári jegyzése 2,86 dollárral 40,81 dollárra süllyedt. Tőzsdezáráskor a bankközi devizapiacon az euró 1,2717 dollárra gyengült a csütörtök késő esti 1,2779 dollárról. A dollár 93,10 jenre erősödött az előző napi 92,28 jenről. Az euró 265,95 forintot ért az egy nappal korábbi 261,50 forint után (+1,70 százalék). A dollár 208,82 forinton volt a csütörtöki 203,81 forintot követően (+2,46 százalék). New Yorkban az arany ára unciánként a legközelebbi, decemberi határidőre 13,30 dollárral 750,50 dollárra csökkent. (MTI)

Patrick Devedjian személyében a 26 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomag végrehajtásáért felelős minisztert nevezett ki pénteken Nicolas Sarkozy francia államfő. Az államfő csütörtökön jelentett be 26 milliárd eurós csomagot országa ingadozó gazdaságának élénkítésére; a csomag elsődleges célja a befektetések ösztönzése, nem pedig a fogyasztók közvetlen támogatása. Sarkozy szerint az önálló posztra azért volt szükség, hogy a pénzügyi és gazdasági válság miatt a minisztériumoknak szánt többlet pénzeket valóban a gazdaságélénkítő csomagban megnevezett programokra és ne egyéb költségekre fordítsák a tárcák.

A válságkezelésért felelős miniszternek Sarkozy egyik legközelebbi párttársát, Patrick Devedjiant, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) jelenlegi főtitkárát nevezte ki. A 64 éves örmény származású, ügyvéd végzettségű politikus 2004-2005-ben ipari miniszterként dolgozott.

Christine Lagarde gazdasági miniszter pénteken jelezte: függetlenül az előző nap bejelentett 26 milliárd eurós csomag hatásaitól a kormány 2009-re továbbra is 0,2 és 0,5 százalék közötti növekedésre számít. A francia gazdaságélénkítő csomag a hazai össztermék (GDP) 1,3 százalékával lesz egyenértékű és jövőre 3,9 százalékra tornássza fel a GDP-arányos államháztartási hiányt, jóval az Európai Unió (EU) által megszabott 3 százalékos küszöb fölé. A pénzügyi válság miatt az EU-tagállamoknak jövőre megengedik a 3 százalékos korlát átlépését, Sarkozy pedig reméli, hogy néhány éven belül rendbe tudja majd tenni a költségvetést. (MTI)

Amerika ez alkalommal is lehúzta Nyugat-Európát: pénteken a rossz amerikai foglalkoztatási adat a mélybe küldte a Wall Street mutatóit és a vezető nyugat-európai tőzsdék fő indexei követték az amerikai tőzsdeindexeket. Elsősorban az energiaipari és a banki részvények szerepeltek rosszul. Árfolyamaik csökkenése nem egy esetben meghaladta az 5 százalékot. A legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300 indexe zárásra 4,2 százalékkal 792,3 pontra zuhant vissza.

London tőzsdéjének FTSE-100 mutatója a pénteket 2,74 százalékos csökkenéssel 4049,37 ponton zárta. Az olajipari és az energiaipari részvények nagy esését jól illusztrálta a BP Amoco jegyzésének 6,6 százalékos és a Cairn Energy 7,05 százalékos zuhanása. A banki papírok iránti befektetői bizalmatlanságot jól tükrözte a Barclays Bank árfolyamának 6,05 százalékos süllyedése. Még nagyobb, csaknem 8 százalékos eséssel zárt a BHP Billiton bányaipari papír, 7,9 százalékossal az Old Mutual biztosítói részvény.

Frankfurtban a DAX-30 index 4381,47 ponton végzett, kerek 4 százalékos eséssel csütörtökhöz képest. Itt a Bayer vegyipari részvény volt a nap vesztese (-8 százalék), de a járműipari papírok is 4 százalékot meghaladó mértékben gyengültek, a Volkswagen kivételével. Az E.ON energiaszolgáltató árfolyama 5,92 százalékkal ment le.

A párizsi tőzsde CAC-40 részvénymutatója 5,48 százalékot zuhant a nap végére, lefelé átlépve a 3 ezer pontot. Az index kosarában minden részvény árfolyama alaposan esett az Essilor kivételével. Különösen nagy lett az autóipari vállalati részvények vesztesége, például a Renault árfolyama 9,23 százalékkal ment le. (MTI)

A BUX 12 443,9 ponton, 340 pontos, 2,7 százalékos eséssel zárta a pénteki kereskedést. A vezető részvények közül az MTelekom 3,8, a Mol 3, az OTP 2,8, a Richter 1,9 százalékkal gyengült. Az átlagosnál nagyobb, több mint 2,5 miliárdos forgalomban 3,1 százalékot esett az Émász árfolyama. Csak öt, összesen 10 millió forintnyi forgalmat bonyolító papír zárt pluszban. Az összforgalom 12,3 milliárd forint volt.

Eséssel indult a részvénykereskedés pénteken is a Wall Street-en elsősorban a foglalkoztatási helyzet erős romlása miatt: a New York-i tőzsde DJIA mutatója az első percekben 1,03 százalékkal, a Nasdaq technológiai piac vezető indexe 1,3 százalékkal esett. Fél óra múlva a DJIA vesztesége 1,49 százalék, a Nasdaqé 1,10 százalék volt. (MTI)

A befektetési alapokból novemberben 130 milliárd forint tőkét vontak ki a befektetők, míg a piaci teljesítmények 7 milliárd forinttal csökkentették az alapok vagyonát, összvagyonuk így egy hónap alatt 5,2 százalékkal zsugorodott, s november végén 2509 milliárd forintot tett ki - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) pénteken. Az előző hónapban rekordmértékű, 275 milliárd forintnyi tőkét vontak ki az alapokból, a piaci teljesítmények pedig további 111 milliárd forinttal mérsékelték az összvagyont, ami így októberben 12,8 százalékkal csökkent. (MTI)

Egészen 267,50 körülig gyengült, azaz napon belül körülbelül 2,3 százalékkal esett a forint az euróval szemben az amerikai adatközlést követő negatív hangulatban. Majd délután három óra után kissé csillapodott az árfolyamkilengések mértéke és 266-ig süllyedt a kurzus. Fél négy előtt néhány perccel egy dollárért 209,50, míg egy svájci frankért 179,50 forint körüli összeget kellett adni a bankközi piacon. (Portfolio.hu)

Kifejezetten romlottak Kína, India és Oroszország gazdaságának közeli növekedési kilátásai - állapította meg pénteken a fejlett ipari országokat tömörítő OECD. A szervezet pénteken tette közzé összefoglaló konjunktúramutatóit októberről, és megállapítja: a hét legfejlettebb ipari állam (a G7) gazdasági kilátásai erősen romlottak, a konjunkturális kilátásokat kifejező mutatók csökkenése 0,9-1,2 pont, ilyen romlást mértek az egész OECD térségre. Ugyanakkor a nagy feltörekvő államok, azaz Kína, India és Oroszország esetében a mutató romlásának mértéke jóval nagyobb: Kína esetében a mutató szeptemberhez képest 1,7 pontnyit esett, India esetében 1,1 pontot, Oroszország esetében 4 pontot. (MTI)

A német Bundesbank mostani becslése szerint a legnagyobb európai a gazdaság, a német 0,8 százalékkal zsugorodik jövőre. A bank évente kétszer közzéteendő jelentésében rámutat, hogy a német gazdaság kilátásai az ősz eleje óta jelentősen romlottak. A német kormány - még október közepén közzétett - legutóbbi becslése jövőre 0,2 százalékos GDP-növekedést várt. (MTI)

Egyetlen perc alatt fél százalékponttal esett a tőzsde részvényindexe, amely már 436 pontos, 3,4 százalékos mínuszban van. A Mol 4,2 százalékot gyengült, az OTP 3 százalékos esésben van, az MTelekom és a Richter több mint 3 százalékot gyengült. Az amerikai munkanélküliségi adatok sokkal rosszabbak lettek a vártnál, vélhetően ez indokolja a mélyrepülést.

A munkaügyi minisztérium novemberi munkaerőpiaci jelentése szerint a vártnál jóval több, 533 ezer munkahely szűnt meg az USA-ban, ami igen rossz fényt vetít az előttünk álló a jelenlegi és a következő negyedévek növekedési folyamataira nézve. A munkanélküliségi ráta 6,7 százalékra emelkedett. 1974 óta nem szűnt meg ennyi munkahely egyetlen hónap alatt. (Portfolio.hu)