Vegyesen alakult kedden a vezető nyugat-európai tőzsdéken, mert ugyan jelentős árfolyameséseket szenvedtek el a gyógyszeripari részvények egy kedvezőtlen ágazati elemzés okán, és az autóipari cégeknek sem ment jól a részvénypiacokon, addig a pénzügyi részvények kezdik visszanyerni erejüket és az energiaipariak néhány kivételtől eltekintve is jól teljesítettek. Mindezek "eredőjeként" a FTSEurofirst 300 index 0,3 százalékkal fel tudott kapaszkodni a nap végére 831,25 pontig, de nap közben ennél járt magasabban is.
A pénzügyi papírokat a Fed újabb monstre sok száz milliárdos pénzintézeti (ez alkalommal főleg a jelzáloghitelezőket segítő) mentőcsomagja öntött még lelkesedést a részvénypiacokba. A dollár ettől gyengült, az euró 1,2946 dollárig ment fel tőzsdezárás idejére.
A londoni tőzsde FTSE-100 mutatója 4150,31 ponton, hétfői záró értéke alatt 0,06 százalékkal zárt. Jelentős súlyú részvények drágultak, így többek között a BHP Billiton bányaipari nagyvállalaté (+7,24 százalék) és a Barclays Bank részvénye(+14 százalék). Előbbi ejtette vételi tervét a Rio Tinto bányavállalat megszerzésére, utóbbi feje felől pedig elhárult a monstre bányavállalati ügylet finanszírozói szerepvállalásának réme (65 milliárd font értékű ügylet lett volna a bányavállalati frigy). A Rio Tinto árfolyama a hírtől 36,7 százalékoz zuhant.
Frankfurtban nyereséggel zárt a DAX-30, de mindössze 0,13 százalékossal, miáltal az index 4560,42 pontig ment fel. Nagyobb nyereségét a Volkswagen részvény 22,7 százalékos árfolyamzuhanása akadályozta meg; az autóipari papír árfolyama az utóbbi időkben alaposan felszökött a Porsche miatt, most mindkét vállalat jelezte, hogy nehézségekre számít. A pénzügyi részvények vegyesen zártak, a nap nyertese a Hypo Real Estate (+9,2) és az Infineon (+7,8) lett.
A CAC 40 vezető párizsi tőzsdeindex 1,18 százalékkal erősödött, egy jelentés megfogalmazása szerint elsősorban azért, mert a francia gazdaság mégiscsak relatíve jól teljesít, ha az amerikai - az idei harmadik negyedben - visszaesett. A CAC 3209,56 ponton zárt. (MTI)
Pénzhiány miatt megszűnik Kijevben a Soros György támogatásával létrehozott Modern Művészetek Központja, Ukrajna modern művészeti alkotások bemutatására szakosodott első galériája. Az 1995-ben megnyílt központ működését néhány évig a Vidrodzsennya elnevezésű ukrajnai Soros-alapítvány biztosította, míg 2004 óta pályázatokon elnyert összegekből és szponzori támogatásokból tartotta fenn magát az intézmény. A pénzügyi világválság következtében beszűkült lehetőségek miatt immár nem biztosítható tovább a központ működése. (MTI)
Csütörtökön Lettország is csatlakozott azon országok sorához, amelyek a Nemzetközi Valutaalap(IMF) támogatását kérik a nemzetközi pénzügyi válság okozta problémáiknak az áthidalására. "Úgy döntöttünk, hogy hivatalos tárgyalásokat kezdünk az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal a gazdaság stabilizálását célzó finanszírozásról" - mondta Ivars Godmanis miniszterelnök.
A pénzügyminiszter szerint a szükséges összeg nagyságáról menet közben egyeztetnek, a hitelt a gazdaság élénkítésére, a pénzügyi rendszer stabilizálására fordítják. A megbeszélésekről az első eredmények a jövő héten várhatóak a pénzügyminiszter szerint. Európa leggyorsabban fejlődő gazdasága a harmadik negyedben recesszióba csúszott, kibocsátása 4 százalékkal zsugorodott, nőtt az államháztartás hiánya - ami jövőre elérheti a GDP 4 százalékát -, s állami kezelésbe kellett venni a második legnagyobb pénzintézetet, a Parex Bankot, miután a betétesek megrohanták az intézményt. Eddig Magyarország mellett Kelet-Európában Ukrajna és Szerbia folyamodott az IMF támogatásáért.
A jövőre tervezett 2,5%-os GDP-arányos államháztartási hiány és a jelenlegi 66% körüli bruttó államadósság már beleillik a nemzetközi mezőnybe, a magyar pénzügyi rendszer azonban két ok miatt sérülékeny maradt a pénzügyi válságban - emelte ki a Napi Gazdaság mai konferenciáján tartott összefoglalójában Simor András jegybankelnök.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint egyrészt a magas külső és belső államadósság, másrészt az volt a sérülékenység forrása, hogy a magyar gazdaság "viszonylag lassan növekszik, illetve lassul és a piac nem is nagyon látja, hogy ez mitől fog gyorsulni". Ez az, ami Magyarországot különösen sebezhetővé tette - hívta fel a figyelmet Simor. A jegybankelnök hozzátette azt is, hogy a GDP-növekedés "lényegesen lassabb lett volna Magyarországon, ha nem lett volna devizaalapú hitelezés" az eltűnő magyar lakossági megtakarítások pótlása érdekében.
Simor meglátása szerint "a következő egy év intézkedéseinek arról kell szólnia, hogy hogy tudjuk a magyar gazdaság növekedési kilátásait javítani úgy, hogy nem álomvilágba kergetjük magunkat" (azaz szerkezeti változtatásokat is végrehajtunk, nemcsak válságot kezelünk). "Jól hangzó ötleteket mindenki tud mondani", a megvalósítás azonban már kérdéses. (Portfolio.hu)