Vegyesen alakult kedden a vezető nyugat-európai tőzsdéken, mert ugyan jelentős árfolyameséseket szenvedtek el a gyógyszeripari részvények egy kedvezőtlen ágazati elemzés okán, és az autóipari cégeknek sem ment jól a részvénypiacokon, addig a pénzügyi részvények kezdik visszanyerni erejüket és az energiaipariak néhány kivételtől eltekintve is jól teljesítettek. Mindezek "eredőjeként" a FTSEurofirst 300 index 0,3 százalékkal fel tudott kapaszkodni a nap végére 831,25 pontig, de nap közben ennél járt magasabban is.
A pénzügyi papírokat a Fed újabb monstre sok száz milliárdos pénzintézeti (ez alkalommal főleg a jelzáloghitelezőket segítő) mentőcsomagja öntött még lelkesedést a részvénypiacokba. A dollár ettől gyengült, az euró 1,2946 dollárig ment fel tőzsdezárás idejére.
A londoni tőzsde FTSE-100 mutatója 4150,31 ponton, hétfői záró értéke alatt 0,06 százalékkal zárt. Jelentős súlyú részvények drágultak, így többek között a BHP Billiton bányaipari nagyvállalaté (+7,24 százalék) és a Barclays Bank részvénye(+14 százalék). Előbbi ejtette vételi tervét a Rio Tinto bányavállalat megszerzésére, utóbbi feje felől pedig elhárult a monstre bányavállalati ügylet finanszírozói szerepvállalásának réme (65 milliárd font értékű ügylet lett volna a bányavállalati frigy). A Rio Tinto árfolyama a hírtől 36,7 százalékoz zuhant.
Frankfurtban nyereséggel zárt a DAX-30, de mindössze 0,13 százalékossal, miáltal az index 4560,42 pontig ment fel. Nagyobb nyereségét a Volkswagen részvény 22,7 százalékos árfolyamzuhanása akadályozta meg; az autóipari papír árfolyama az utóbbi időkben alaposan felszökött a Porsche miatt, most mindkét vállalat jelezte, hogy nehézségekre számít. A pénzügyi részvények vegyesen zártak, a nap nyertese a Hypo Real Estate (+9,2) és az Infineon (+7,8) lett.
A CAC 40 vezető párizsi tőzsdeindex 1,18 százalékkal erősödött, egy jelentés megfogalmazása szerint elsősorban azért, mert a francia gazdaság mégiscsak relatíve jól teljesít, ha az amerikai - az idei harmadik negyedben - visszaesett. A CAC 3209,56 ponton zárt. (MTI)
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön jóváhagyta a pénzintézet által Magyarországnak nyújtandó készenléti hitelkeretet. A washingtoni székhelyű nemzetközi pénzügyi szervezet igazgatósága helyi idő szerint délután ülésezett. (MTI)
A pénzügyi válság arra kényszerítheti a Gazprom orosz gázipari céget, hogy felülvizsgálja a Magyarországon is áthaladó, Oroszországot Nyugat-Európával összekötő Déli Áramlat gázvezeték tervét.
Sztaniszlav Cigankov, a Gazprom nemzetközi üzleti osztályának a vezetője egy Szlovéniában tartott fórumon azt mondta, hogy a pénzügyi válság minden nagy vállalatot érint, és ez alól a Gazprom sem kivétel. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Déli Áramlat továbbra is kiemelt fontosságú terv a Gazprom számára.
A múlt héten a Vedomosztyi című orosz lap arról számolt be, hogy a Gazprom két évvel 2015-ig elhalasztja a Déli Áramlat gázvezeték üzembe helyezését. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója januárban még azt mondta, hogy a Déli Áramlat első szakasza 2013-ban indul be. A lap által megszerzett dokumentumok szerint az első szakaszt 2015-ben adják át. (MTI)
Négy és fél dollárral csökkent a kőolaj ára Londonban és New Yorkban csütörtökön. Az árgyengülés oka a globális gazdaság gyenge kilátása volt, illetve annak a hatása a kőolaj és az olajtermékek keresletére.
Az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében az északi-tengeri Brent decemberi lejárata 4,44 dollár gyengüléssel 57,43 dolláron fejezte be a napot. A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta decemberi jegyzése 4,53 dollárral 60,77 dollárra süllyedt.
A globális gazdasági válságot jól tükrözi, hogy csütörtökön a brit központi bank (BoE) másfél százalékponttal, az Európai Központi Bank (EKB) fél százalékponttal csökkentette az alapkamatot a gazdaság élénkítése céljából.
Eközben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt közölte, hogy a második világháború vége óta jövőre először csökken a fejlett országok hazai összterméke. Októberben az IMF még 0,5 százalékos jövő évi gazdaságnövekedést várt a fejlett országokban. Ezt most 0,3 százalékos csökkenésre változtatta. (MTI)