Vegyesen alakult kedden a vezető nyugat-európai tőzsdéken, mert ugyan jelentős árfolyameséseket szenvedtek el a gyógyszeripari részvények egy kedvezőtlen ágazati elemzés okán, és az autóipari cégeknek sem ment jól a részvénypiacokon, addig a pénzügyi részvények kezdik visszanyerni erejüket és az energiaipariak néhány kivételtől eltekintve is jól teljesítettek. Mindezek "eredőjeként" a FTSEurofirst 300 index 0,3 százalékkal fel tudott kapaszkodni a nap végére 831,25 pontig, de nap közben ennél járt magasabban is.
A pénzügyi papírokat a Fed újabb monstre sok száz milliárdos pénzintézeti (ez alkalommal főleg a jelzáloghitelezőket segítő) mentőcsomagja öntött még lelkesedést a részvénypiacokba. A dollár ettől gyengült, az euró 1,2946 dollárig ment fel tőzsdezárás idejére.
A londoni tőzsde FTSE-100 mutatója 4150,31 ponton, hétfői záró értéke alatt 0,06 százalékkal zárt. Jelentős súlyú részvények drágultak, így többek között a BHP Billiton bányaipari nagyvállalaté (+7,24 százalék) és a Barclays Bank részvénye(+14 százalék). Előbbi ejtette vételi tervét a Rio Tinto bányavállalat megszerzésére, utóbbi feje felől pedig elhárult a monstre bányavállalati ügylet finanszírozói szerepvállalásának réme (65 milliárd font értékű ügylet lett volna a bányavállalati frigy). A Rio Tinto árfolyama a hírtől 36,7 százalékoz zuhant.
Frankfurtban nyereséggel zárt a DAX-30, de mindössze 0,13 százalékossal, miáltal az index 4560,42 pontig ment fel. Nagyobb nyereségét a Volkswagen részvény 22,7 százalékos árfolyamzuhanása akadályozta meg; az autóipari papír árfolyama az utóbbi időkben alaposan felszökött a Porsche miatt, most mindkét vállalat jelezte, hogy nehézségekre számít. A pénzügyi részvények vegyesen zártak, a nap nyertese a Hypo Real Estate (+9,2) és az Infineon (+7,8) lett.
A CAC 40 vezető párizsi tőzsdeindex 1,18 százalékkal erősödött, egy jelentés megfogalmazása szerint elsősorban azért, mert a francia gazdaság mégiscsak relatíve jól teljesít, ha az amerikai - az idei harmadik negyedben - visszaesett. A CAC 3209,56 ponton zárt. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)