A magyarok 85 százaléka hallott a nemzetközi pénzügyi válságról, derült ki a Medián a Népszabadság felkérésére készített felméréséből. Az összes megkérdezett 82 százaléka fejből tudta idézni a válság valamilyen jelét, a legtöbben a forint- és a részvényárfolyamok esését említették.
A megkérdezettek szerint a válság leginkább Magyarország gazdasági növekedését veszélyezteti, ráadásul hosszú távon. Másodsorban a költségvetés helyzetéért aggódnak. Bár a válság a közvélekedés szerint a hazai bankokat is fenyegeti, a bankrendszer összeomlásától viszonylag kevesen tartanak. Az amúgy általánosan túlbecsült munkanélküliség és infláció növekedését viszont szinte minden megkérdezett készpénznek veszi. (Népszabadság)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)