A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 245,60 pontos, 2,09 százalékos emelkedéssel, 11.981,26 ponton zárt kedden. A részvénypiac forgalma 18,94 milliárd forint volt kedden, a vezető részvények erősödtek az előző kereskedési napi záráshoz képest. Balásy Zsolt, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője elmondta, hogy a nemzetközi hangulat a kereskedés nagy részében negatív volt, majd megfordult az újabb FED mentőcsomag hírére az indexek emelkedni kezdtek. A BUX alakulásában ugyanakkor még egész nap érződött a hétfői lendület - amelyet a Magyar Nemzeti Bank alapkamat-vágása indukált -, ám az elemző szerint ez szerdára már könnyen kifulladhat. Így Balásy Zsolt nagy esélyt adott a profitrealizálásnak.
A BÉT-et kedden is meghatározó mértékben az OTP és Mol papírjai húzták, több, mint 3 százalékos emelkedéssel. A szakember ugyanakkor furcsállta, hogy a Magyar Telekom részvényei a kedvező üzletmenet ellenére sem erősödtek szignifikáns módon. A Concorde elemzője szerint a BÉT ismét hullámvasúton van, és a mostani enyhe emelkedésnek is hamarosan vége szakad.
A Mol 300 forinttal, 3,16 százalékkal 9.800 forintra erősödött, 3,2 milliárd forintos forgalomban. Az OTP részvények ára 91 forinttal, 3,40 százalékkal 2.770 forintra nőtt, forgalmuk 11,6 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 4 forinttal, 0,71 százalékkal 565 forintra emelkedett, forgalma 2,0 milliárd forint volt. A Richter papírok árfolyama 330 forinttal, 1,30 százalékkal 25.700 forintra növelte értékét, a részvények forgalma 1,6 milliárd forintot ért el. A másik gyógyszeripari részvény, az Egis 241,3 millió forintos forgalom mellett 40 forinttal, 0,36 százalékkal 10.960 forintra csökkent. A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 1.526,99 ponton zárt hétfőn, ez 2,75 pontos, 0,18 százalékos emelkedés a hétfői záráshoz viszonyítva. (MTI)
Pénzhiány miatt megszűnik Kijevben a Soros György támogatásával létrehozott Modern Művészetek Központja, Ukrajna modern művészeti alkotások bemutatására szakosodott első galériája. Az 1995-ben megnyílt központ működését néhány évig a Vidrodzsennya elnevezésű ukrajnai Soros-alapítvány biztosította, míg 2004 óta pályázatokon elnyert összegekből és szponzori támogatásokból tartotta fenn magát az intézmény. A pénzügyi világválság következtében beszűkült lehetőségek miatt immár nem biztosítható tovább a központ működése. (MTI)
Csütörtökön Lettország is csatlakozott azon országok sorához, amelyek a Nemzetközi Valutaalap(IMF) támogatását kérik a nemzetközi pénzügyi válság okozta problémáiknak az áthidalására. "Úgy döntöttünk, hogy hivatalos tárgyalásokat kezdünk az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal a gazdaság stabilizálását célzó finanszírozásról" - mondta Ivars Godmanis miniszterelnök.
A pénzügyminiszter szerint a szükséges összeg nagyságáról menet közben egyeztetnek, a hitelt a gazdaság élénkítésére, a pénzügyi rendszer stabilizálására fordítják. A megbeszélésekről az első eredmények a jövő héten várhatóak a pénzügyminiszter szerint. Európa leggyorsabban fejlődő gazdasága a harmadik negyedben recesszióba csúszott, kibocsátása 4 százalékkal zsugorodott, nőtt az államháztartás hiánya - ami jövőre elérheti a GDP 4 százalékát -, s állami kezelésbe kellett venni a második legnagyobb pénzintézetet, a Parex Bankot, miután a betétesek megrohanták az intézményt. Eddig Magyarország mellett Kelet-Európában Ukrajna és Szerbia folyamodott az IMF támogatásáért.
A jövőre tervezett 2,5%-os GDP-arányos államháztartási hiány és a jelenlegi 66% körüli bruttó államadósság már beleillik a nemzetközi mezőnybe, a magyar pénzügyi rendszer azonban két ok miatt sérülékeny maradt a pénzügyi válságban - emelte ki a Napi Gazdaság mai konferenciáján tartott összefoglalójában Simor András jegybankelnök.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint egyrészt a magas külső és belső államadósság, másrészt az volt a sérülékenység forrása, hogy a magyar gazdaság "viszonylag lassan növekszik, illetve lassul és a piac nem is nagyon látja, hogy ez mitől fog gyorsulni". Ez az, ami Magyarországot különösen sebezhetővé tette - hívta fel a figyelmet Simor. A jegybankelnök hozzátette azt is, hogy a GDP-növekedés "lényegesen lassabb lett volna Magyarországon, ha nem lett volna devizaalapú hitelezés" az eltűnő magyar lakossági megtakarítások pótlása érdekében.
Simor meglátása szerint "a következő egy év intézkedéseinek arról kell szólnia, hogy hogy tudjuk a magyar gazdaság növekedési kilátásait javítani úgy, hogy nem álomvilágba kergetjük magunkat" (azaz szerkezeti változtatásokat is végrehajtunk, nemcsak válságot kezelünk). "Jól hangzó ötleteket mindenki tud mondani", a megvalósítás azonban már kérdéses. (Portfolio.hu)