A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 245,60 pontos, 2,09 százalékos emelkedéssel, 11.981,26 ponton zárt kedden. A részvénypiac forgalma 18,94 milliárd forint volt kedden, a vezető részvények erősödtek az előző kereskedési napi záráshoz képest. Balásy Zsolt, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője elmondta, hogy a nemzetközi hangulat a kereskedés nagy részében negatív volt, majd megfordult az újabb FED mentőcsomag hírére az indexek emelkedni kezdtek. A BUX alakulásában ugyanakkor még egész nap érződött a hétfői lendület - amelyet a Magyar Nemzeti Bank alapkamat-vágása indukált -, ám az elemző szerint ez szerdára már könnyen kifulladhat. Így Balásy Zsolt nagy esélyt adott a profitrealizálásnak.
A BÉT-et kedden is meghatározó mértékben az OTP és Mol papírjai húzták, több, mint 3 százalékos emelkedéssel. A szakember ugyanakkor furcsállta, hogy a Magyar Telekom részvényei a kedvező üzletmenet ellenére sem erősödtek szignifikáns módon. A Concorde elemzője szerint a BÉT ismét hullámvasúton van, és a mostani enyhe emelkedésnek is hamarosan vége szakad.
A Mol 300 forinttal, 3,16 százalékkal 9.800 forintra erősödött, 3,2 milliárd forintos forgalomban. Az OTP részvények ára 91 forinttal, 3,40 százalékkal 2.770 forintra nőtt, forgalmuk 11,6 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 4 forinttal, 0,71 százalékkal 565 forintra emelkedett, forgalma 2,0 milliárd forint volt. A Richter papírok árfolyama 330 forinttal, 1,30 százalékkal 25.700 forintra növelte értékét, a részvények forgalma 1,6 milliárd forintot ért el. A másik gyógyszeripari részvény, az Egis 241,3 millió forintos forgalom mellett 40 forinttal, 0,36 százalékkal 10.960 forintra csökkent. A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 1.526,99 ponton zárt hétfőn, ez 2,75 pontos, 0,18 százalékos emelkedés a hétfői záráshoz viszonyítva. (MTI)
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön jóváhagyta a pénzintézet által Magyarországnak nyújtandó készenléti hitelkeretet. A washingtoni székhelyű nemzetközi pénzügyi szervezet igazgatósága helyi idő szerint délután ülésezett. (MTI)
A pénzügyi válság arra kényszerítheti a Gazprom orosz gázipari céget, hogy felülvizsgálja a Magyarországon is áthaladó, Oroszországot Nyugat-Európával összekötő Déli Áramlat gázvezeték tervét.
Sztaniszlav Cigankov, a Gazprom nemzetközi üzleti osztályának a vezetője egy Szlovéniában tartott fórumon azt mondta, hogy a pénzügyi válság minden nagy vállalatot érint, és ez alól a Gazprom sem kivétel. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Déli Áramlat továbbra is kiemelt fontosságú terv a Gazprom számára.
A múlt héten a Vedomosztyi című orosz lap arról számolt be, hogy a Gazprom két évvel 2015-ig elhalasztja a Déli Áramlat gázvezeték üzembe helyezését. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója januárban még azt mondta, hogy a Déli Áramlat első szakasza 2013-ban indul be. A lap által megszerzett dokumentumok szerint az első szakaszt 2015-ben adják át. (MTI)
Négy és fél dollárral csökkent a kőolaj ára Londonban és New Yorkban csütörtökön. Az árgyengülés oka a globális gazdaság gyenge kilátása volt, illetve annak a hatása a kőolaj és az olajtermékek keresletére.
Az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében az északi-tengeri Brent decemberi lejárata 4,44 dollár gyengüléssel 57,43 dolláron fejezte be a napot. A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta decemberi jegyzése 4,53 dollárral 60,77 dollárra süllyedt.
A globális gazdasági válságot jól tükrözi, hogy csütörtökön a brit központi bank (BoE) másfél százalékponttal, az Európai Központi Bank (EKB) fél százalékponttal csökkentette az alapkamatot a gazdaság élénkítése céljából.
Eközben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt közölte, hogy a második világháború vége óta jövőre először csökken a fejlett országok hazai összterméke. Októberben az IMF még 0,5 százalékos jövő évi gazdaságnövekedést várt a fejlett országokban. Ezt most 0,3 százalékos csökkenésre változtatta. (MTI)