Több más feltörekvő piaci gazdasággal együtt Magyarország szuverén adóskockázati besorolását is leminősítette hétfőn a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő a várható recesszió súlyosságára hivatkozva, megjegyezve ugyanakkor, hogy a Magyarországnak jóváhagyott pénzügyi védőcsomag jórészt megszünteti a külső finanszírozási kockázatokat.
A Fitch 17 nagy felzárkózó gazdaság adósosztályzatának felülvizsgálata után döntött arról, hogy az eddig "BBB plusz" szintű magyar besorolást egy fokozattal "BBB"-re csökkenti. Ez továbbra is a még befektetésre ajánlott alapsávon belül van. A Fitch Ratings ezzel együtt negatívról stabilra változtatja a magyar szuverén besorolásra érvényben tartott kilátást, a 20 milliárd eurós pénzügyi csomag hatására hivatkozva, amelynek nyomán a hitelminősítő szerint jórészt megszűntek a külső finanszírozási és likviditási kockázatok Magyarország esetében. A cég a térségen belül Románia minősítését két fokozattal a befektetési sáv alá, az eddigi "BBB"-ről "BB plusz"-ra rontotta.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn telefonon beszélt Silvio Berlusconi olasz kormányfővel. A válságról és a közös európai fellépés lehetőségeiről beszélgettek. Gyurcsány vasárnap telefonon beszélt Nicolas Sarkozy francia elnökkel és Gordon Brown brit miniszterelnökkel is. (Független Hírügynökség)
A globális pénzügyi válság Európa legnagyobb ingatlanpiacait - Nagy-Britannia, Németország, Franciaország - érintette a legérzékenyebben, Skandináviában nőtt, a közép-kelet-erópai térségben pedig stabilan fejlődött a piac - áll a CB Richard Ellis Österreich hétfőn közzétett elemzésében. A három legnagyobb piacon a harmadik negyedben 11,4 milliárd eurót tett ki az ingatlanforgalom, 70 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Ezeknek az országoknak a részesedése az egész európai ingatlanforgalomból 43 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 65 százalékról. Összességében az ingatlanbefektetések volumene 26,4 milliárdot tett ki, ez 59 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 64,5 milliárd eurónál. Olaszország, Portugália és Spanyolország esetében a visszaesés 51 százalék volt, a Benelux államokban 77 százalékot, a közép-kelet-európai országokban 42 százalékot tett ki. Egyedül Skandináviában nőtt a volumen, 41 százalékkal.